Megvénültem, baszki.
Egy-két évvel ezelőtt még mindenki 16 évesnek nézett, ma meg elvittem a (megint -.-) beteg öcsémet az új gyerekorvoshoz, aki megkérdezte tőlem, hogy otthon akarok-e maradni vele táppénzen. Így péntek reggel negyed tízkor kellett pislognom kettőt, mire eljutott a tudatomig a kérdés.
Bakker, nyár végén, amikor életemben először betettem a lábam egy nemzeti dohányboltba (nem nekem kellett a cigi, barátnőmmel sétáltunk, ő vett magának), az eladó megkérdezte, hogy elmúltam-e már 18, és mikor igennel feleltem, gyanakodva méregetett. Ma meg kinézték belőlem, hogy van egy 8 éves kölköm.
Így múlik el a világ dicsősége.
Az orvos amúgy biztos azt hitte, hülye vagyok. :'D Mondott valamit, de halkan beszélt, és közben az asszisztensére figyeltem, úgyhogy nem értettem, mit mondott, ezért tök udvariasan megkértem, hogy ismételje meg, erre úgy rámdörrent, mint valami fogyatékosra, hogy vetkőztessem le a gyereket derékig. Majdnem kiszaladt a számon egy "jólvanmárbazdmeg".
Utána meg kellett két másodperc gondolkodási idő, mire ki tudtam nyögni, hogy nem megyek táppénzre, addig meg csak kamilláztam rá.
Úgyhogy biztos azt gondolta, nem is csoda, hogy fiatalon iskoláskorú gyerekem van; ha ilyen hülye vagyok, hogy egy egyszerű kérdést sem értek, nyilván annyi eszem se volt, hogy védekezzek. :'D
Btw, volt rajtam smink... fekete szemceruza és szempillasprál. Arra a következtetésre jutottam, hogy talán ezért tűntem nagykorúnak. :D
Na mindegy, meglepődtem, de azért valahol vicces volt. :D
