Itt a május vége...

Sziasztok! :)

Május utolsó napja is eljött. Az idő pocsék, a legtöbben mégis boldogok, az általános- és középiskolákban ugyanis a tanév utolsó előtti hetéhez érkeztünk. Már csak néhány nap, és eljön a várva várt vakáció! :)

Míg a kisebb diákok örömködnek, én szívok a vizsgákkal. :S

Csütörtökön lesz a szociálpolitika vizsga. Tegnap (vasárnap) este leszedtem a kérdéssort. A fogalmak közül kb. 4 van, amit vágok. :S (Ha valaki tudja, szociálpolitika-történeti szempontról kik azok a felvigyázók,  vagy mi a nyavalya az a HANGYA, szánjon meg egy kommenttel. Köszi.) A többi kérdésből kettőt tudok (a jóléti államról szóló tétel volt az egyetlen, amit úgy-ahogy tudtam a szociológia vizsgán, úgyhogy Titmuss és Esping-Andersen -féle tipizálással nem lesz gond :D), három pedig nem kell, úgyhogy már csak 65 tétel maradt a 70-ből... :D Fő a pozitív hozzáállás! :D

A jövő csütörtöki EU közmenedzsment vizsgáról pedig inkább ne is essék szó... -.-" :S

Pár napja már írtam volna, csak mindig közbejön valami mostanában... Lényeg, hogy a tárhely blokkolja a fájlokat illegális tartalom miatt, úgyhogy egy csomó feltöltést újra kellett linkelnem. De már korirgáltam a hibákat, Az éjszaka háza és a TrueBlood bejegyzésnél is javítottam a linkeket. Ha valamelyik mégsem működne, írjatok, és átnézem, vagy e-mailben továbbítom a kívánt regényt. :)

A tegnapi F1-es Török Nagydíj egész jó volt. Lehet, hogy írok róla egy bejegyzést, majd meglátom, milyen kedvem lesz.

A novellás blogomon azonban várható frissítés a napokban. Leültem, és összegyűjtöttem, hogy milyen történeteket tervezek firkálni, és a nagy lelkesedésben az egyiknek neki is ugrottam. :D A terveket megosztom a nagyérdeművel [köszönet a közel 300 látogatónak :) (azoknak főleg, akik olvasnak ott, de csesznek írni, hogy mit gondolnak :@)], de az új törit szerintem egyelőre nem. Majd meglátjuk. :D De amúgy tök érdekes, hogy semmi kedvem nekiállni a folytatásoknak, nyögve-nyelős az egész, ha mégis rászánom magam, hogy összeszenvedjek valamit; most pedig, mikor inkább a tanulásra kellene figyelnem, és a tételeken dolgozni ezerrel, tök megszállt az ihlet, és legszívesebben egész nap a történetet írnám. xD

Na, megyek, belevetem magam a kidolgozatlan tételek fertőjébe... -.-" :S:S

WSR (L) =)

Halihó! :)

Olvastam ma egy cikket a World Series by Renault-val kapcsolatban, a sorozat egyik pilótájával foglalkozó oldalon, és most erre reflektálnék. Amúgy is lett volna egy bejegyzésem a WSR-rel kapcsolatban, de ha már így alakult, akkor jöjjön most! :D

A bejegyzés: http://bhartley.lapunk.hu/?modul=blog&a=95901

Nagyon tetszik Andi írása, minden benne van, ami kell. Előhozta az emlékeket; már így is alig tudtam megmaradni a seggemen, most még rosszabb lesz kivárni, hogy mikor mehetünk végre... :D
Tavaly sajnos nem tudtam menni, mert pont előtte szedtem össze egy elég csúnya betegséget, de idén ki nem hagynám! :) (Akkor azt mondtam, hogy idén - ha félholtan is - de elvonszolom magam a pályára. Úgy tűnik, bejön a fogadalom: ki tudja, mit találnak az MR során... :S )
2008-as élményeim alapján csak alátámasztani tudom a leírtakat. A megközelítés tényleg katasztrofális, ha az embernek nincs kocsija, és tömegközlekedési eszközökkel próbál eljutni a Ringre, ugyanakkor kalandos is tud lenni :D (arra már nem emlékszem, hogy miért, de blicceltünk a HÉV-en. :P ) De bőven megéri a korán kelés, a sok átszállás és a több kilóméter gyaloglás. :)
Az atmoszféra különleges, tényleg fantasztikus a hangulat, ami ott hatalmába keríti az embert. Bár engem nem volt nehéz lenyűgözni. 2001 óta élek-halok a versenyautókért és magukért a versenyekért, azonban még sosem voltam ezelőtt verseny helyszínén vagy a Hungaroringen. Még elég messze voltunk a pályától, a motorhangok azonban már odaszűrődtek a távolból, s - bár nem gondoltam, hogy ez lehetséges - még izgatottabb lettem. Aztán felértünk egy dombtetőre, ahol megpillanthattuk a célt: a távolban elterülő pályát (brigcs ekkor már alig fért a bőrébe, a legjobb barátnője pedig jól palástolta, hogy a plafonon van tőle :P ) Mire odaértünk, dél körül járt az idő, épp kedvenc kommentátorunk, Palik Laci nyomta a köröket az F1-es Renault-val. Először a célegyenes melletti tribünön helyezkedtünk el, onnan néztük a kezdődő (asszem 3.5) verseny rajtját és első néhány körét, de aztán engedtünk utat törni a kíváncsiságunknak, és átsétáltunk, hogy a boxok tetejéről bámészkodjunk (pontosabban addig rágtam Szabi fülét, hogy menjünk oda, mondván, onnan több érdekességet láthatunk, míg végül ráállt a dologra :D). De belátta, hogy igazam volt, és vasárnap már nem húztuk az időt a tribünnél, amikor megérkeztünk, egyből a garázssor teteje felé vettük az irányt. :D
Ezúttal (vasárnap) nem sétáltunk annyit a HÉV-től: siettünk, hogy odaérjünk a rajtra, ezért kocsival mentünk - stoppoltunk .:P Ez is izgi volt. :D Még sosem stoppoltam. :D Vicces is volt, mert ugye Szabival mentünk ketten, utánunk 10-20 méterrel pedig 2-3 fiú tartott a pálya felé. Az egyik kocsi megállt (két srác ült benne), mondták, elvisznek, s mikor szálltunk be, megkérdezte az egyikük: "És a fiúkkal mi lesz? Ők gyalog jönnek?" Mire csak ennyit mondtam: "Nem tudom, ők nem velünk vannak." xD Végülis, én csak az igazat mondtam :P Nem azzal volt nálunk sem a baj, hogy sétálni kellett, nem vagyunk olyan finnyásak, hanem azzal, hogy rövid volt az idő a rajtig, amire nagyon kíváncsiak voltunk... :D (Szabi szerint csak azért álltak meg, mert én intettem le őket, és én miniszoknyában voltam, ő pedig farmernadrágban, de ez nem igaz, mert nincs jó lábam :D)
A boxlátogatásra mi is lementünk, de nagyon nagy volt a tömeg, úgyhogy semmit nem láttunk (egyikünk sem épp egy égimeszelő), autogrammot kérni pedig esélyünk sem volt, bár ez nem is szerepelt a terveink között. Az furcsa volt, hogy elég hamar vége lett - alig értünk le, már terelgettek is minket kifelé.
Abban is sok igazság van, amivel Andi zárja a sorait: sokan nem tudták, hogy mi is ez tulajdonképp - köztük egyébként mi sem. Annyit tudtunk róla, hogy ez egy utánpótlás-sorozat (mint például a GP2), ahol több kategóriában versenyeznek, a Forma Renault célja pedig a fiatal, tehetséges pilóták kinevelése. Mi sem tudtuk, hogy mi újság, mikor odamentünk, de nagyon élveztük, annak ellenére, hogy borzasztóan idegesített, hogy azt se tudom, milyen csapatok vannak, kik a pilóták, hogy van náluk a pontrendszer, hogy áll a bajnokság, stb, - konkrétan fogalmam se volt az egészről, így nem tudtam szurkolni senkinek, és ez zavart. Szombat este már kicsit alaposabban is utánanéztem a dolgoknak, mint korábban, így vasárnap már némiképp felkészültebben állítottam oda, és a hétvégét követően alaposabban is beleástam magam a témába.

A kinek szurkoljak? kérdést azonban viszonylag egyszerű volt eldönteni: amióta az eszemet tudom, imádom a spanyol nyelvet, az országot; mindent, amihez a spanyoloknak köze van, és amikor szombaton bámészkodtunk, a Prema boxa felett sikerült megállnunk, ahol két spanyol pilóta volt (Alvaro Barba és Miguel Molina, ahogy az a szerelőik által a pályára lógatott táblákból kiderült :D), egyértelmű volt hát, hogy értük kell szorítani. :D Nekem főleg Molina volt szimpatikus, bár ez teljesen mindegy volt a verseny szempontjából, mert mindketten kiestek. xD

Ott, a boxok felett állva kellett szembesülnöm vele, hogy Szabi semmit nem tud a motorsportokról - mikor megláttam a túloldalon a pályamunkások által lengetett zászlókat és a belógatott SC táblát, meglepetten felkiáltottam, hogy "Safety Car!" és próbáltam a kivetítőre nézni (amiből semmit nem láttunk), hogy mégis milyen baleset történt, amiért be kell küldeni a biztonsági autót, Szabi pedig csak pislogott, hogy mi bajom van, szegénynek fogalma sem volt róla, hogy miről beszélek. De rendes voltam, és felvilágosítottam :D Így mikor pár körrel később újra felmutatták a táblát, már tudta, mi fog történni. :D Hát igen, az én padawanom , vagy hogy is írják :D xD A hétvége másik tetőpontja az volt, mikor a motorsportok zsargonjában még mindig kissé járatlan, ám lelkes focidrukker barátném úgy definiálta a teszt- és tartalékversenyzőket, mint: "kispadosok". Azon egy hétig sírva röhögtem. xD

Összegezve, mindketten nagyon jól elvoltunk a hétvégén, és már vasárnap, mikor kiléptünk a pályáról, és elindultunk a megállóba, meg is beszéltük, hogy amennyiben a következő évben is rendeznek nálunk futamot, újra kimegyünk. :D Nekem sajnos nem jött össze, de Szabi kint volt az aktuális barátjával, és azt mondta, hogy nagyon jó volt. De idén... hat lóval sem tarthatnak távol. :D

Ami a hátulütője volt a nézelődjünk a boxról-akciónknak, hogy két napig álltunk a tűző napon, aminek gyönyörű leégés lett a vége xD Mindketten úgy néztünk ki egy hétig, mint a főtt rákok, megmozdulni alig tudtunk, úgy fájt mindenünk, szegény Szabinak még fel is hólyagosodott a válla, ami kilógott a félvállas felsőjéből... :( Ennek ellenére mindketten szilárdan állítottuk, hogy megérte, amit senki nem vont kétségbe, mikor meglátta az elragadtatottságtól csillogó szemünket, valahányszor szóba került a WSR... Így esett, hogy megszerettettem Szabival az autóversenyt. :D

A nagyon vicces az volt még, amikor (hát, nem is tudom, hogy a grid girl-ök, vagy külön táncoslányok voltak erre a célra) táncolni kezdtek a célegyenesben a tribünön ülő nézőknek valami csajok, a pilóták pedig leugráltak a pitwallról, és szépen odaszállingóztak, hátha kivillan valami a rövid szoknyák alól (nem kellett csalódniuk :P). Esküszöm, több pilóta meg szerelő bámult kifelé a lányokra, mint ahányan a boxból épp kigurulni készülő old timer autókat szemlélték... xD Mindenesetre, mi nagyon jól szórakoztunk rajta. :D

Na, de már megint a szófosás bűnébe estem, úgyhogy mára ennyi... :D

Búcsúzóul annyit: már csak 43 nap, és... vigyázz, Hungaroring! Megyek! :D xD Szerintem arról is jelentkezem majd egy kis élménybeszámolóval, és valószínűleg képekkel is... :D
pusszancs (L) =)

Költői kérdés...

Kezdjünk bele csak így, in medias res.

A hétvégén a Hispania bevetette a péntek délelőtti szabadedzésen Christian Klient tesztpilótaként. Ennek nagyon örültem, mivel szerintem Klien tök jó pilóta, nem is értem, miért nem alkalmazza egy csapat sem, miközben Schumacher, de la Rosa meg Barrichello-féle nyugdíjasokkal van tömve a mezőny, de ez legyen az én gondom. De ami a futamon történt, az kész katasztrófa. Eddig is tudtuk, hogy az új csapatok lassúak, és hogy az újonc pilóták esetenként gázok, de amit Chandhok (és az FIA) hozott össze, az már brutális. Karun lökte ki Alguersuarit, és még a spanyolt büntették meg érte - ez nekem kicsit meredek volt. (Mindez az után, hogy az indiai végtelenül elbénázta a lekörözéseknél a gyorsabb versenyzők elengedését.) Mindegy, a Hispania a boxba gurult egy első szárny cserére, de alig tért vissza a versenybe, megállt a pálya mellett a füvön. Ekkor merült fel bennem a költői kérdés, hogy "hol van ilyenkor Christian Klien?!" Nem vártam rá választ, de önkéntelenül is megadtam magamnak: valószínüleg a boxban ül, fogja a fejét, és zokog.

Pár éve, mikor a Bridgestone lett az egyedüli gumiszállító, befagyasztották a motorfejlesztéseket, egységesíteni próbáltak, és hasonló intézkedéseket hoztak, felhördültem, hogy miért kell ezt? Miért van szükség arra, hogy a csúcskategória "elszériakupásodjon"? Most látom. Az utánpótlás kategóriák versenyei sokkal izgalmasabbak és nézhetőbbek. A Forma 1-nek arról kellene szólnia, hogy a legjobbak versengenek, ehelyett azt nézhetjük hétről-hétre, hogy a körönként 5 másodperccel lassabb autók akadályozzák az élmenők versenyét. Akkor inkább legyenek egyformák a kocsik, és tényleg a vezetői tudás számítson. Lehet, hogy kibontakozhatna Chandhok is, és nem kellene a vérét szívnom, hogy milyen béna, mert lehet, hogy nem az, csak az eddigi néhány futam alapján számomra nem ez derült ki róla.

A verseny egyébként valahol a Bahreini és a Maláj GP között van félúton, az izgalmak tekintetében. Nem volt túl jó meccs, de azért nem is aludtam be rajta. :D

A szezon előtt szidtam az új pontrendszert is, hogy milyen szar ez, hiszen pár éve azért csökkentették az első és a második helyezett pontjainak különbözetét négyről kettőre, hogy ne legyen akkora szakadás, és izgalmasabb legyen a VB. Ennek ellenére most jócskán megnövelték, és arra számítottam, hogy az év közepén bajnokot avathatunk, de a jelenlegi állás szerint nem lesz ilyen egyszerű az ügy (szerencsére) :D

A nyakatekert mondatnak annyi lett volna az értelme, hogy eddig elégedett vagyok a pontozás szülte izgalmakkal. :D

Egyelőre ennyi. :D

pusszantás :)

Hogy telt a hétvége? =)

Sziasztok!

Hogy vagytok? =) Remélem, jól! =)

Hogy velem mi történt, mióta legutóbb hallattam a hangom szerény kis blogocskámban?

Összeszedtem egy vírusos valamit Öcsitől, és olyan rosszul voltam, hogy végül hánytam is :S Közérdekű információ... xD

A mostani hétvégét láblógatással és olvasással töltöttem, úgyhogy megállapítható, hogy vagy nagyon vagány vagyok, vagy borzasztó felelőtlen, ugyanis a vizsgaidőszak küszöbén megengedni azt a luxust, hogy tanulás helyett lazuljon az ember, a félőrültség határát súrolja. :D

Pénteken végre eljutottam odáig, hogy elolvassam a TrueBlood sorozat ötödik kötetét, amely a hangzatos "Lidércfény" címet viseli. Nekem a többi kötethez hasonlóan ez a rész is nagyon bejött. Alig várom a hatodikat! :)

A szombatomat Kresley Cole Halhatatlanok alkonyat után sorozatának harmadik részével, a Vámpírharccal töltöttem. Ez is nagyon jó volt, az Éhség és a Szerető után a Harc sem okozott csalódást, és úgy néz ki, nem maradnak a kedvelők betevő olvasnivaló nélkül, a kiadó Ulpius-ház tervezi a negyedik rész kibocsátását is, ami a Vámpírvér címet kapja majd. (Ha kíváncsi vagy a regényre, katt ide, és töltsd le ;)

Vasárnapra Christopher Moore Mocskos melóját terveztem, de kb. 2 oldalt haladtam benne. Nem arról van szó, jó könyv, az olvasott néhány mondat alapján legalábbis szórakoztató olvasmány, csak aztán zenehallgatással ütöttem el az időt, illetve olyat tettem, amire már régóta nem volt precedens: kiültem a hátsó udvarba, és a hintaágyon döglöttem. Néztem, ahogy szaladgál a kutyus, és élveztem a lágyan lengedező langy szellő simogatását a napfényben, a szociológia vizsgatételsor pedig csak dísznek volt mellettem. :P :D

A novellás blogomra hamarosan érkezik a Változnak az idők következő része. Az ötödik fejezet már hetek óta készen van, abban kezdődik majd a cselekmény lényege, a bonyodalom, csak még kellene elé egy töltelékrész, és azt egyelőre nem volt ihletem összehozni. :( Azt azonban leszögezem, hogy ha nem lesznek kommentek és visszajelzések, lehet, hogy nem fogom feltenni a többi részt, sőt, azt is leszedem, ami már fent van. Úgy fogok írni, ahogy eddig is: csak a saját szórakoztatásomra, úgy, hogy senki sem látja az eredményt. Ha már megosztom az interneten, és olvassák, akkor igazán írhatnának is, hogy szar volt, vagy mi tetszett benne, vagy mi újság.

Jah, aki az egészségi állapotom miatt aggódik: lejárt az előírt 15 elektroterápiás kezelésem, de felírtak még 10-et, mert még nem vagyok teljesen gyógyult, és azt mondta a dokinő, hogy ha a 10 után még mindig nem tökéletes, kell egy MRI is, de azt hozzátette, hogy bíztató, hogy a CT negatív lett. Összességében már sokkal jobban nézek ki, látom, és érzem is, hogy már sokkal jobb állapotban van az arcom, mint április elején.

Nah, ennyit hétfő esti kis szösszenetnek, most megyek, mert Showder Klub! :)

ui.: Boldog Májust! :) Az érettségizőknek és vizsgázó sorstársaimnak egy kalappal! :)

És remélem, senki nem felejtette el felköszönteni tegnap az anyukáját! :)

nah, cuppanós a pofitokra :)