Történt péntek este a melóban (merthogy dolgozó nő lettem, bizony ám; erről kicsit később részletesebben is beszámolok majd), hogy a velem szemben ülő kollegám böngészi a céges híreket, majd vidáman közli, hogy - kapaszkodjatok - KISMAMALELTÁR lesz. Erre felkaptam a fejem az aktuálisan előttem heverő szerény kis papírmunkámból, és feltettem a kérdést, ami számomra egyetlen magyarázatként szolgált a kifejezésre: össze akarják számolni, hány terhes nő van a cégnél, vagy micsoda?
Kollegám nem felelt a feltett kérdésemre, csak hirtelen a szemembe nézett, és megkérdezte: terhes vagy?
Meglepetésemben rávágtam az őszinte választ, hogy nem, csak azért kérdeztem, mert olyan vicces a projekt megnevezése.
Így utólag rájöttem, hogy akár meg is sértődhettem volna, mert gyakorlatilag azt közölte, hogy olyan kövér vagyok, hogy akár terhesnek is elmennék. Ugyanakkor az adott pillanatban (és még most is) inkább bóknak vettem a feltételezést részéről, hogy létezhet férfi ezen a világon, aki hajlandó lenne megdugni.
