Boldog szülinapot, Kevin! :)

Kevin Magnussen 1992. október 5-én született, ami azt jelenti, hogy a kis szöszke tündérvirág ma ünnepli a huszonkettedik születésnapját. :) Isten éltesse sokáig! :)

Happy birthday! Tillykke med fødselsdagen!

Kis ez+az vagy tudomisén

Hjaj. Megint jó rég nem írtam. #shameonme (És ne vegyük bele az F1 Racingből vett cikk fordítását, mert az szerintem nem ér. :D) Menet közben azért elkezdtem néhány bejegyzést, de valahogy mindig kifogyott a lendület két mondat után. Rémes, annyira offon van az agyam, hogy még a gondolataimat is lusta vagyok összeszedni.

Lássuk, mi mindenről nem írtam...

Ott volt a fél napos munkám, szerintem arról nem emlékeztem meg, habár szeretném is elfelejteni...

F1 és WSR - ők önálló posztot kapnak majd... Annyit azonban elöljáróban is közölhetek, ami egyértelmű: nagyon jó buli volt a csajokkal. :D

Sorozatok: nyáron elkezdtem nézni a PLL-t, most ősszel pedig a Reign-re kaptam rá, mint tyúk a takonyra. :D

A Reign (amibe az egyik magyar csatornán Az uralkodónő cím alatt futhattok bele) a CW saját készítésű sorozata, melynek új részei csütörtök esténként kerülnek adásba.

A történet azt meséli el, ahogy a fiatal skót királynő, Mary megérkezik a francia udvarba, hogy feleségül menjen a trónörököshöz, Francis-hoz - ám természetesen a dolgok nem ilyen egyszerűek.

"Long may she reign!"

Adelaide, aki Mary-t alakítja, szerintem nagyon szép nő. Aylee-t nagyon sajnáltam, ő egy nagyon kedves karakter volt. Kenna és Lola viselt dolgain totál ki vagyok akadva, Greer-t pedig nagyon szeretem Leith-tel, nagy kár, hogy úgy alakultak a dolgaik, ahogy.

Aztán ott van Francis és Bash... Amikor először láttam a sorozat promóképeit és az első részt, azt gondoltam, hogy azért valami helyesebb csókákat is választhattak volna hercegeknek, de pár rész után hozzászoktam a fejükhöz, és most már bírom őket. :D

Szeretem az ő kapcsolatukat egyébként, örülök, hogy néhány kisebb csörtétől eltekintve azért jól kijönnek, és jó testvérek.

Az első évad utolsó részének végén az a jelenet nagyon ütős, amikor Henry halála után összetalálkoznak a folyosón. Az egyik legérzelmesebb pillanata a sorozatnak (eddig).

x

Bár kezdetben még roppant ellenszenves volt, most már egyszerűen imádom Catherine királynét. :D Kellett hozzá 7-8 rész, hogy megkedveljem, de most már egyértelműen a kedvenc karakterem. Nem érne semmit a sorozat, ha nem keverné állandóan a tudjukmit. Olyan megmozdulásai és beszólásai vannak, hogy sírok, zseniális a szarkazmusa. Nagyon bírtam azt a részt, amikor a kivégzését tervezgette, és szvsz EZ az egyik legnagyobb jelenet az egész sorozatban. Megan Follows-t erre a szerepre találták ki. :D

A király (egyik) szeretőjére, Diane-re pedig először azt hittem, hogy Rebecca Ferguson, aki tavaly nyáron játszotta Edward király feleségét a The White Queen-ben, de nem, bár szerintem elég nagy a hasonlóság Rebecca és Anna Walton között.

Btw, örülök, hogy csak nemrég ismertem meg a sorozatot, mert így nem kellett sokat várnom a folytatásra. Csak most meg azért őrülök meg, mert várom kell az új részeket hétről hétre. :'D Sokkal kényelmesebb volt, amíg leülhettem, és addig nézhettem, ameddig nem szégyelltem, most meg nem győzök pattogni, hogy mikor jön már a következő rész, és mi lesz benne. Fontolgatom, hogy jegelem a témát, és majd megnézem a komplett évadot egyben, nyáron, de... ahh... egyrészt nem tudok addig várni, másrészt meg úgyis belemennék twitteren, tumbon és fészen a spoilerekbe, azt meg utálom, szóval azt hiszem, marad a kínzó várakozás az új epizódok érkezéséig.

Jó sorozat amúgy, még az olyan részek is hamar lemennek, amikben nem is történik igazán lényeges dolog. :D Arra jó, hogy kikapcsoljon az agyam. Bár azt ezen a ponton meg kell jegyeznem, hogy először küszködtem a brit akcentussal, de ahhoz is hozzá lehet szokni. Btw, ezt nem teljesen értem... amerikai sorozatról beszélünk, ami a francia udvarban játszódik, miért is brit akcentussal beszélgetnek? Akkor már a francia autentikusabb lenne. :D

Két-három részt szoktam általában egyhuzamban nézni belőle (naponta :D), bár az évad második részét kicsit megnyomtam, volt, hogy 5-6 rész is lement egy nap. Hétfő délután még a 14. résznél jártam (megnéztem, írtam belőle egy idézetet twitterre), de szerdára elfogytak az epizódok. :D Siettem, kezdődött az új évad. :D Az első része (ami tegnapelőtt ment le) nagyon komoly egyébként. Mary bekeményít, tombol a pestis, minden játszik. :D

Aztán ott van a Pretty Little Liars.

Amikor elkezdtem nézni, még úgy volt, hogy az ötödik évad lesz az utolsó. Pár héttel az ötödik szezon premierje előtt kattantam rá, és az első évadot három vagy négy nap alatt néztem végig. Az még jó volt. A második szezont is viszonylag hamar végigpörgettem. Habár a fél évad lement, mire végre történt valami érdekes, az is kb. két rész erejéig, az azért még nézhető volt. De a harmadik évaddal sehogy sem haladok. Közben lement az ötödik évad első fele az államokban, és azt is közölte az ABC Family, hogy berendeltek még két évadot. Holott szerintem már így is épp eléggé el van húzva az egész. Amikor elkezdtem nézni, be akartam fejezni az első négy szezont, mire elindul az ötödik, hogy a végkifejletet real time-ban izgulhassam végig, de amikor jött a hír, hogy még két évad tutira áll előttünk, mire fény derül végre -A rejtélye, valahogy lendületemet veszítettem. Szóval le vagyok maradva úgy két évaddal, bár azért nagyjából így is tudom, hogy állunk, mert folyamatosan látom a spoilert az új részekből - éljenek a közösségi oldalak!

"'Cause two can keep a secret if one of them is dead"

Ami a szereplőket illeti, először Aria volt a kedvencem, és nem kedveltem túlzottan Hannát és Spencert. Ez hamar megváltozott. Megszerettem Hannát, imádom Spence-t, Aria onnantól kezdve nem érdekes, hogy nem titok a kapcsolata Ezrával (ráadásul a harmadik évadban már részről részre egyre irritálóbb a csaj), Emily pedig szimplán idegesítő. Vagyis Shay. Gyönyörű lány, de színésznőnek csapnivaló. Talán jobban kedvelném a karaktert, ha olyasvalaki alakítaná, aki kompetensebb. Mondjuk nem tudom. A leszbi-kérdés is addig volt érdekes, amíg meg nem volt a coming-out, aztán ellaposodott a téma.

Ami Alisont illeti... Hát, nem bánnám, ha tényleg elpatkolt volna a ribanc. Azok alapján, amik kiderültek róla a lányok visszaemlékezéseiből, egyáltalán nem lett volna kár érte. Nem örülök, hogy visszatért Rosewood-ba.

A párok:

Ezrát nagyon szeretem, nagyon jó srác, de az Ezria-szál elég laposnak tűnik nekem most már.

Spencer is még az első évadban jött össze Toby-val, őket is unom. Az első évad volt a legizgalmasabb szerintem, minden szempontból, akkor még Toby karakterében is volt némi kis fűszer, ami azóta sajnos elszállt.

Hanna és Caleb... Caleb is még az első évadban volt érdekes, aztán eltűnt belőle az a kis plusz, ami izgalmassá tette. Persze, hasznos, hogy kéznél van a srác, aki minden technikai izét meg tud bütykölni, és mindent fel tud törni, de értékelném, ha más funkciója is lenne a karakternek, nem csak ennyi.

Simán jó lenne, ha Hanna összejönne Jasonnel, Spencer meg Wrennel. Nagyon tetszene. :D

Team #Wrencer ^^ :D

Indult egyébként a héten egy vadiúj sorozat is, a Stalkers. Érdekesnek tűnik, már megvan az első része, de még nem láttam. Majd később mindenképp megnézem.

Közben azért olvasgattam is. Nagyon megszerettem a Stephanie Plum-sorozatot Janet Evanovich tollából. Angolul már 21 vagy 22 rész jelent meg, én annyit olvastam, amennyi magyarul van: négyet. Az első kötetből Katherine Heigl főszereplésével készült film néhány éve, azt nagyon szeretem, így amikor megtudtam, hogy van belőle regény is, nem is volt kérdéses, hogy el kell olvasnom. Nyár végén volt rá érkezésem, és nem okozott csalódást.

Kicsit más csak, mint a könyv, abszolút leköveti a film a cselekményt, ez nálam mindig jó pont.
Nem tudom, filmet terveznek-e még forgatni valamikor, a könyvek jók. A második részen szénné röhögtem magam, és még a harmadik is elment, de a negyedik már kissé színvonal alatti volt. Ezért nem ugrottam még rá angolul a többi kötetre. Hagyom ezt most egy picit leülepedni.
Joe Morelli egy rémes alak, de imádom. :D Ranger pedig szimplán a legjobb. :D Mazur nagyi alapvetően vicces, de a folytatásokban már irritál, hogy bele akar folyni a nyomozásokba - Lulával együtt. Meg ez is zavar, minden kötetben visszatérő elem, hogy mielőtt Steph lekapcsolja a rosszfiúkat/rosszlányokat, tucatszor összefut velük itt-ott, vagy épp ők maguk mennek oda hozzá, de ő nem képes elintézni a letartóztatást. Az első részben Morellivel még vicces volt a fogócska, de minden részben folyamatosan ez megy, ez így már uncsi.

Más könyv alapján készült filmet is láttam: TFIOS.
Gyerekek... 

A könyvet is végigzokogtam tavasszal, nyár végén a filmet is.
Nagyon megható ez a történet. Engem pedig extrán megérint minden olyan sztori, ahol daganatos megbetegedésekkel küzdenek, mióta a rák miatt elveszítettem apát.

A film eleje még nem is vészes, eltelt több mint negyven perc, mire először elérzékenyültem, ezért abba a tévhitbe ringattam magam, hogy nem lesz meredek, de az utolsó egy-másfél óra nagyon durva. 
Az elején még nevetgéltem is. Imádom azt a jelenetet, amikor Isaac kiakad a Monicával történt szakításán, és széttöri Gus trófeáit, miközben ők Hazellel az An Imperial Affliction-ről dumálnak. Ez a könyvben úgy vonult be a történelembe, mint a "törött serlegek éjszakája" vagyis Night Of The Broken Trophies. A -Gus? -Yeah? -Cool? - Sure! párbeszéd a kedvencem. :D

x

Sokszor igazából nem is magán a filmen bőgtem, hanem eszembe jutott, milyen érzések voltak bennem a könyv olvasása közben, és attól gyengültem el. Nagyon jó ebben a filmben is, hogy tök jól leköveti a könyv vázát, egy az egyben átemeltek full párbeszédeket a regényből. Kis extra meglepi volt, hogy a reptéren a kíváncsi kislány apukáját maga a szerző, John Green alakította.
Onnantól kezdve volt végem, hogy elmentek Amszterdamba. Tudtam, mi következik.

A könyvet angolul olvastam, a filmet angolul néztem, és még így is értettem, annyira büszke vagyok magamra. ^^ Nem tudom, milyen lehet a könyv magyarul, majd adok egy esélyt a fordításnak is. :) :D

Más könyvből készült film is van, ami számot tart az érdeklődésemre. Gillian Flynn regényét, a Gone Girl-t, vagyis a Holtodiglant is vászonra vitték, épp a napokban, október elején került a mozikba. Sajnos még nem láttam, de mindenképp szeretném megnézni. Legnagyobb bánatomra szinkronosan vetítik a multiplexek, pedig angolul sokkal jobb lenne. Ezt a könyvet magyarul olvastam, de ahogy néztem a Ben Affleck főszereplésével készült mozi előzetesét eredeti hanggal, aztán szinkronizálva, hát, ég és föld a különbség, az angol javára. Amy hangját totál nem találták el, és maga a szöveg sem váltja ki belőlem ugyanazt a hatást, mint az eredeti sorok.
Van még néhány gondolat bennem a filmmel kapcsolatban, de majd írok róla külön bejegyzést, miután megnéztem, abban benne lesz minden. :) :D
Annyi biztos, hogy a kritikusok ódákat zengenek róla, úgyhogy tényleg nagyon kíváncsi vagyok. Remélem, jó lesz. :D

És a végére jöjjön egy kis F1, mert hogy is maradhatna ki?

Ma hajnalban nagyon brutálisan lesokkolódtam. Gyanútlanul megnyitom a twittert, és mi az első két, és a negyedik tweet, ami szembeköszön? Vettel az év végén elhagyja a Red Bull-t, és Kvyat jön a helyére. Angol hírportálokat követek, így félkómásan, hajnali fél négykor erre annyit tudtam reagálni, hogy eltátottam a számat, pislogtam hármat, aztán elolvastam még egyszer, mert valamit félreérthettem, aztán ezt az egész műveletet megismételtem még vagy ötször. Nem hittem a szememnek.

Mélységesen megdöbbentem ezen a fordulaton. Beszélnek ezt-azt a paddockban, mennek a pletykák hónapok óta, de én sziklaszilárdan meg voltam róla győződve, hogy Seb nem megy sehová.

Az életben vannak alapvető igazságok.

A hidrogén a periódusos rendszer első eleme. A Föld geoid alakú, kering a Nap körül, és forog a saját, képzeletbeli tengelye körül. Seb a Red Bull pilótája, Alonso a Ferraritól megy nyugdíjba.

Így omlik össze egy világkép.

Jesszus.

Nagyjából úgy éreztem magam, mintha valaki meghalt volna.

Elég nagy pofon volt erre a hírre megnyitni a twittert szombat reggel borzasztó korán.

Nagyon meglepett, hogy Seb így döntött, azon meg még jobban ki vagyok akadva, hogy pont a Ferrarihoz szerződik (according to Christian Horner), de legalább annak örülök, hogy Dany kap lehetőséget a nagy csapatnál, és nem egy külsőst hoznak Seb pótlására. Vicces egyébként, egy éve ilyenkor még tajtékzottam, amiért Kvyatot szerződtették, de mire elkezdődött a szezon, már drukkoltam neki, haha. :D
És ez azt is jelenti, hogy a Toronál is üres egy hely... Remélem, nem tartják meg mégis JEV-et, hanem házon belülről hoznak még egy újoncot Max Verstappen mellé. Ott van a RB Junior programjában Alex Lynn (ha nem jön el a világvége, magabiztosan fogja megnyerni a GP3-t), Carlos Sainz Jr (ha nem jön el a világvége, magabiztosan fogja megnyerni jövő hétvégén a WSR-t), Pierre Gasly (jelenleg harmadik a WSR-ben összetettben, de még elkaphatja Merhit a második helyért), és ne feledjük António Félix da Costát sem, akinek nincs valami fenomenális szezonja a DTM-ben, ettől függetlenül tagadhatatlanul óriási tehetség, és momentán a Red Bull tartalék- és tesztpilótája. Választék tehát van bőven. Ha rajtam múlna, Antónionak adnám azt az ülést, Alexen és Pierre-en azt érzem, hogy érniük kellene még egy-két évet (bár ez nem mond semmit, Kvyatra is ezt mondtam tavaly, mellesleg - mint tudjuk - teher alatt nő a pálma), mégis az az érzésem, hogy Sainz lesz most az, aki jól jár, és a sírból visszahozza az F1-es reményeit.
És ez még egy dolgot jelent. Ha Seb valóban a Ferrarinál köt ki, onnan az egyik pilótának el kell jönni. Räikkönen feltehetőleg marad, Alonso távozásáról szólnak a hírek már hosszú ideje. De ha megy, hova megy? A McLarenhez? És akkor onnan kit meneszt Ron Dennis? Buttont vagy Magnussent? Nagyon sok még ebben a sztoriban a kérdőjel. #nomegusta

NAGYON kíváncsi vagyok, hogy ez milyen hatással lesz a továbbiakban a pilótapiacra, és arra is, hogy mikor kapunk további infókat a helyezkedéseket illetően... Érdekes (és rendkívül idegtépő) heteknek nézhetünk elébe, amíg várjuk a bejelentéseket.

Na jó, azt hiszem, kezdetnek ez megteszi. Visszatértem a mély hallgatás után, egyelőre ennyi telt tőlem. :D

Uff.

Kevin Magnussen, a lengyel lányok álma

Az egyik legnívósabb Formula 1-es szaklap, az F1 Racing minden hónapban lehetőséget biztosít a rajongóknak, hogy a száguldó cirkusz szereplőitől kérdezzenek. A magazin szeptemberi számában a McLaren újoncára, Kevin Magnussenre záporoztak a kérdések.

Többek között arra is fény derült, hogy megvan köztük az egészséges rivalizálás szintén sikeres versenyző édesapjával, és azt is elárulta, mit érzett, amikor először járt a McLaren főhadiszállásán, ám a tetoválását firtató kérdésre mindössze egy szemöldökrántással válaszolt, majd félretette a kártyát.

Következzék egy csokorra való a legérdekesebb kérdésekből.

- Gondolod, hogy akkor is betörtél volna az F1-be, ha nem áll mögötted a McLaren fiatal versenyzőket támogató programja?

- Akkor sokkal nehezebb lett volna. Szeretném azt gondolni, hogy akkor is megcsináltam volna. De tényleg, a támogatás nélkül, amit kaptam az évek során mindenkitől, nem csak a McLarentől, nem sikerült volna. A McLaren miatt vagyok itt, mert ők engem választottak.

- Más sportokat is szeretsz még az F1-en kívül?

- Szeretek szinte minden sportágat. Szeretek focizni, habár nem vagyok különösebben jó benne - de ez nem akadályozhat meg abban, hogy jól érezd magad, nem igaz? Igen, azt mondanám, hogy sportszerető ember vagyok.

- Kérlek, írd le, mit éreztél, amikor először beléptél a McLaren központjába!

- 2008-ban jártam először a McLaren Technology Centre-ben, mielőtt elkezdtem az első szezonomat a dán Forma Ford bajnokságban, ami a következő lépcső volt a gokartozás után. Azért mentem, hogy Martin Whitmarsh-sal találkozzak. Abszolút arra számítottam, hogy egy szerződéssel a zsebemben fogok távozni, de nem így történt! Nagyon csalódott voltam.

F1R: A legtöbb látogató attól tart, hogy sáros cipőnyomokat hagy a padlón...

- [Nevet.] Ez nem meglepő. Az MTC egy csodás hely.

- Mi a legmenőbb dolog, ami a tulajdonodban van? Egyébként szép munkát végzel.

- Köszönöm! A legvagányabb cuccom egy 1969-es Chevrolet Camaro. Azt hiszem, a motorja 7.4 literes, bár nem vagyok benne egészen biztos. De egy jó nagy V8-as hajtja.

- Van barátnőd?

- [Nevet.] Nincs. [Azonnal megfordítja a kártyát és a megválaszolt kérdések halmához teszi.]

F1R: Hinnéd, hogy rengeteg ehhez hasonló kérdés érkezett, mind lengyel hölgyektől?

- Tényleg? Az összes Lengyelországból?

- Követsz valamilyen különleges diétát a versenyidény alatt?

- Nincs szigorú diétám. Szerencsére viszonylag kicsi vagyok, így nem vagyok túl nehéz, és nem kell a súlyom miatt aggódnom annyira, mint néhány más pilótának. De egészségesnek és fittnek kell maradnom, ezért természetesen odafigyelek, hogy mit eszem.

- Ugratod azzal édesapádat, hogy te vagy az első Magnussen, akinek sikerült a dobogón végeznie?

- Ööö... részben. [Nevet.] Nem, igazából nem. Bennünk nagyon erős a versenyszellem, apuban is, és bennem is. Biztosra veszem, hogy nagyon büszke arra, ami elértem, ahogy én is büszke vagyok. Szóval ez nem olyasmi, amivel viccelődünk. De versengünk egymással!

- Miről beszélgetnek a versenyzők a pilótaparádé közben, a futam előtt?

- Szoktam csevegni néhány más pilótával, de a parádé nem tart sokáig, így nem is beszélünk sokat - különösen akkor, amikor mindenkit külön kocsival visznek körbe.

- Ha lenne egy Dán Nagydíj, Dánia melyik részét választanád a hazai versenyed helyszínéül?

- Egy utcai verseny Koppenhágában tetszene. Nagyon jól ismerem az utcákat, tutira én nyernék ott!

- Ez valószínűleg nem a legegyszerűbb kérdés, de el tudod képzelni, hogy az egész karriered során a McLarennél versenyezz?

- Persze, simán. Soha nem dolgoztam másik F1-es csapattal, csak a McLarennel, és nem is nagyon tudom vizualizálni magam valahol máshol. Szóval igen, könnyen el tudom képzelni, hogy itt töltsem az egész pályafutásomat.

- Ha kihívnád Kimi Räikkönent egy ivóversenyre, milyen alkoholt választanál?

- Ööö... sört. Dán sört.

- Az öregfiú, Jenson Button segít neked az első szezonod során, vagy mindketten a saját dolgotokkal vagytok elfoglalva?

- Nem vagyok biztos benne, hogy tetszene neki az "öregfiú" jelző... de ő nagy segítség. Nem arról van szó, hogy szándékosan próbálna súgni, de csapattársak vagyunk, és megosztjuk az adatokat, így sok mindent tanulhatok tőle, ami nagyszerű, és a csapatnak is jó.

F1R: Szóval nincs szó arról, hogy nem segítőkész, ahogy más versenyzők talán lennének a helyében?

- Nem, egyáltalán nem.

- Még most is elkérik a személyidet, annak ellenére, hogy híres F1-es pilóta vagy?

- Igen. Sokat utazom, és olyankor nem igazán érdekel senkit, hogy ki vagy.

Az újságban 30 kérdés volt, tizenötöt fordítottam le, szóval a fele megvan. :D A többihez lusta voltam. :D

#JoinUs pt. III - Döntő

Hep, elvileg dánul valahogy így mondják a hellót! :D

Itt a szombat este, nemsokára kezdődik az idei Eurovíziós Dalfesztivál döntője Koppenhágában. A hátralévő néhány percben összegyűjteném a versennyel kapcsolatos eddigi gondolataimat.

Az artwork és a mottó tetszett már elsőre, könnyebben bevette a gyomrom, mint a tavalyi pillangókat. Az élő show-k során viszont az aláfestő zenéhez kellett egy kis idő, hogy megszokjam. Kicsit túl egyszerűnek tűnt. De most már azzal is megbékéltem. :D

Követem a twitteren az Eurovízió accountját, így olvastam, láttam ezt-azt, csepegtettek morzsákat a szervezők a műsorokról az elmúlt hetekben. Kíváncsi voltam a képeslapokra és a zászlókra, és azt kell mondjam, NAGYON tetszettek. :D Mindegyik nagyon ötletes volt. :)

Az elődöntők alatt már említettem, hogy korábban csak egyszer hallgattam végig minden dalt, azt viszont talán nem említettem, hogy meglepett, hogy idén mennyire kevés anyanyelvű dalt indítottak, szinte az összes angolul van.

Csütörtök óta meghallgattam azért az albumot még néhányszor, és akkor már szerepet játszott az is, hogy az elődöntőkön mit láttam... Több dallal kapcsolatban változott a véleményem a hét közepe óta, szóval érdekes estének nézek elébe. :D

#JoinUs pt. II

Hahó!

Visszatértem, kedd este után a mai elődöntőt is a monitor előtt töltöm, hogy kifejtsem 

Málta: Két hete a CD-t hallgatva nem hagyott bennem különösebb nyomot ez a dal, de így élőben nem rossz. Vagy csak befogadó hangulatban vagyok ma. :D

Izrael: Ez a dal a "nem tudom eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem" kategória volt első hallásra. Most másodikra inkább nem. A zenei alap nem lenne rossz, de az énekesnő hangja erotikus (bassza a fülem).

Norvégia: Ettől a számtól nem voltam hanyatt esve két hete sem, és most sem. Lassúlassúlassú...

Grúzia: Mint azt már kedd este is említettem, meglepő módon idén nem volt sok olyan dal, amire azt mondtam, hogy "gyerekek, ne már... ez most komoly?", szám szerint öt. Ebből egyet hallhattunk két napja, a másik négy mára maradt. Ez az első a sorban. :D Nem is mondanék egyebet. :D

Lengyelország: Ez a második. :D És a produkciót látva még inkább WTF fejet vágok, mint szimplán a CD-t hallgatva. Te jó isten, mi ez? O___o

Sosem tudjuk meg, hogy sikerült-e azt a vajat megköpülni xD Gundi XD

Újra itt vagyunk az ESC-töri órán, most megtudhatjuk, melyik produkcióban volt a legtöbb taps. :D

1976, Ausztira, 157 taps egy dal alatt. WOW. :DD

Ausztria: A pasi énekesnő (nem bántásból írom, de a másodlagos nemi jegyek alapján bármi lehet :D) jobban énekel élőben, mint számítottam rá. Ugyanakkor a dal maga... nem bejövős. A szokásos keresztem: lassú.

Litvánia: Ez a harmadik "na ne már" dal ma este. A csaj rucija kissé extrém. Bejön, hogy végre egy lány is nadiban van, bár az a hullahopp-karika-szerűség nem tudom, mi a derekán. :D

Finnország: Aaaaahh, ez a dal az egyik legnagyobb kedvencem idén. :') És jól szól élőben is. :) Ha ők nem jutnak a döntőbe, hát komolyan mondom... elköltözök valahová Európából. :D A színpadkép nagyon jó, ami a hátteret és a fényeket illeti, de az énekes öltözetét nem tudom mire vélni.

Írország: Ez a szám felemás érzést váltott ki belőlem elsőre, most sikerült eldönteni, hogy nem jön be. És mi ez a produkció? Itt nem csak a csajok vannak szoknyában, de még  a pasik is. XD Az énekescsaj ruhája... hát... kicsit túlságosan is sikerült kihangsúlyozni, amit kapott a természettől (vagy a plasztikai sebészétől, ezt nem tudom), sztem csak a vak szerencse mentette meg tőle, hogy kibuggyanjon a melle.:D

Fehéroroszország: Óóó, a sajttorta-dal.:D Ez tetszett a CD-t hallgatva. :D Annyira gagyi, hogy már jó. :D

Macedónia: Első hallásra az a dal is a tetszetős címkét kapta, most már nem tetszik annyira. A csajszi megjelenése kissé extrém, a ruhája és a haja is durva, pedig nem lenne csúnya, bár az cuki, hogy a fülbevalója az idei ESC logóját mintázza.

Svájc: Itt a negyedik... Ezt a svájciak tényleg komolyan gondolták? Guys, c'mon!

Ismét jön egy ESC-rekort, méghozzá a legtöbb nyalás. xD

1987, Írország. 30-szor nyalta meg az ajkait éneklés közben.

Jesszus. xD Nem is ez az extrém, hanem hogy valaki leült és megszámolta. xD

Görögország: Egy újabb olyan dal, ami nagyon tetszett elsőre. És még mindig. :D PARTYTIME, BITCHES! :DD

Szlovénia: Ez megint egy olyan dal, amit középre tettem: nem tudtam, mit csináljak vele, tetszik-e vagy sem. Most egészen bejön.

Románia: Ez az utolsó olyan elődöntős dal, ami elsőre megkapta a "tetszik" plecsnit. (Az eleve döntős országok közül csak a dán dal tetszik, még a spanyol és az olasz kétes.) Ha csak a dalt nézem, jó ez, de a színpadi produkció botrányosan rossz. Hú. Most nem tudom, mit csináljak ezzel. Ezt hallgatni kell, de nézni nem szabad. :'D Azért legyen csak döntős, van olyan jó szám, hogy megérdemelje a bejutást.

A román produkció volt az utolsó, indul a szavazás.

Szóval a szerintem döntős produkciók:

első körben: Málta, Finnország, Fehéroroszország, Görögország, Szlovénia, Románia

a maradék helyekre, ha muszáj tíznek lennie: Írország, Izrael, Ausztria, Macedónia

Kíváncsi vagyok, ma mennyire vág egybe a listám a nemzetközi véleménnyel. :D

Ééés, megékezett Ausztrália - elnézést, Eusztrália - is az Eurovízió színpadára. :D Twitteren már láttam róla tegnap csicsergést, a szervezők viccesre ígérték. És tényleg. :D

Ez a közös táncos produkció óriási ötlet volt. :D

Az első elődöntő megnyitóján Emmelie-vel "énekeltek" szerte Európából a videókban, most pedig a táncosokat hozták mindenfelől. Nagyon bejön, hogy idén ennyire bevonták a fanokat mindenbe.

A szavazás lezárult.

Még egy ESC-rekord: a leghosszabban kitartott hang.

A győztes: 1992, Málta, 13 másodperc.

Nos, lássuk a döntősöket!

Svájc - wtf??? O__o

Szlovénia - na, oké :D

Lengyelország - na, bejött a mellbedobás a statisztáktól...

Románia - jól van :D

Norvégia - ezt sem gondoltam volna

Görögország - na, ez az :D

Málta - áldásom rá :D

Fehéroroszország - ezt is aláírom :D

Finnország - yeeeeeeaaahhh FUCK YEAH! :D

Ausztria

Folyt. köv. szombaton, a döntővel. :D

Addig... jót ne halljak! ;)

 xoxo

#JoinUs pt. I

Ismét eltelt egy év - jesszus, hogy megy az idő! -, újra eljött az Eurovízió ideje. Ahogy a rendszeres látogatók az elmúlt esztendőkben már megszokhatták, a mai és a csütörtöki elődöntőt, valamint a szombati döntőt is a tőlem megszokott szubjektív, kegyetlenül őszinte formában fogom kommentálni. :D

Örményország: Komolyan ez a dal az egyik legnagyobb esélyes? Aki ismer, tudhatja, hogy a lassú számoktól általában egyébként sem vagyok hanyatt esve, de ez még az átlagosnál is kevésbé jön be. A pasi hangja alapvetően nem lenne rossz, és a szám is egész tűrhető onnan kezdve, hogy lesz benne némi ritmus (?), de túl hosszú az elején a céltalan vinnyogás ahhoz, hogy szerethető legyen.

Lettország: Ez egy bájos dal, egész vicces, ha elvont hangulatban vagyok - nem a világfájdalmas-antiszociális elvont hangulatban, hanem az elgurult-a-gyógyszer,őrüljünk-meg hangulatban - még akár hallgatnám is, de meglepne, ha döntős lenne.

Észtország: Nálam abszolút top10-es ez a dal. Egyszer hallgattam csak a CD-t a verseny előtt, de ez nagyon tetszett. Ahhoz képest, hogy a csajszi még táncikál is, egész stabilan tolja élőben. Nem rossz a színpadkép. Három számot láttunk eddig a mai tizenhatból, de eddig erre mondom, hogy DÖNTŐ.

Svédország: Amikor először hallottam a dalt, nem tudtam eldönteni, hogy tetszik-e vagy sem. Lassú szám, amik nekem egyébként is... tudjátok. :D Ugyanakkor a refrén dallama eléggé fülbemászó a sok hajlítgatással, és a második versszaktól belépő méllyel már tök jó az egész. A hölgyike ugyanakkor hajlamos csúszkálni,  főleg a magas hangoknál, ami nyilván nem jó. #TisztaságFélEgészség Hjaj. Nehéz ügy. Mondok rá egy döntőt.

Izland: Az ilyen stílusú számok általában nem szoktak bejönni, de ez valahogy mégis tetszik. :D Kb. úgy vagyok vele, mint a lett dallal. Ha olyanom van, meghallgatnám, de nem feltétlenül küldeném őket tovább. A dal üzenete tök jó, a színpadi megjelenés pedig nagyon mókás. :D Ezekben a színes szerkókban úgy néznek ki, mint a teletabik. :DD

És öt dal után következik az Eurovízió törikönyve...

A legmagasabb haj: a JEDWARD-é. lol

Úristen. Most késztetést érzek, hogy meghallgassam a Lipsticket. :'D

Wooooooooo és ott vannak az ikrek a helyszínen, WOW! :D

Albánia: Amikor hallgattam a CD-t, tetszett ez a dal, de most másodikra már nem annyira.

Nem is tudok róla mit írni.

Oroszország: Még egy ikerpár... Amikor először hallgattam, olyan "futottak még" érzésem volt, és ezzel a dallal kapcsolatban. Most sem győztek meg arról maradéktalanul, hogy ez egy jó nóta lenne.

Azerbajdzsán: Jaaaj, az ő dalukat nagyon szerettem tavaly. Idén a "nem tudom, hogy tetszik-e vagy sem" kategóriába soroltam első blikkre, most másodikra pedig az "inkább ne" címkét csatoltam hozzá. :D A színpadkép az artistával tök jó, már tavaly is bejött az üvegdobozos koreográfia az azeriektől.

Ukrajna: A CD hallgatása közben ez is a tűrhető/semmilyen osztály volt. Legalább szép a csaj, jó a haja, és jön ki tiszta hang a torkán élőben, ami nem árt. :D És a kerékben szaladgáló pasi sem rossz, hello. :D Hmm. Így második hallásra picit jobban tetszett a szám, mint két hete.

Belgium: Szép dal - a témáját/szövegét tekintve -, de nem a stílusom. Talán azért nem tetszik, mert nem állok közel anyámhoz.

Moldova: Erről sem változott meg most a korábbi benyomásom. Nem volt ott a "húúú de jó! *q* " listámon. Lement ez is, semmilyen nyomot nem hagyott bennem. Ennyi.

San Marino: A korábbi két dalához hasonlóan Valentina idén sem győzött meg. Most már sajnálom egy kicsit. :'D Írhatnának neki jövőre egy rendes számot. :D

Fú, leült egy picit ez a műsor. :D

Ideje volt egy kis szünetnek. :D

Újra fellapozzuk az ESC-törikönyvet. :D

A legtöbb ezüst díja: 2007, Ukrajna. OMG. :'D

Portugália: A CD-t hallgatva annyit mondtam: a portugálok ezt komolyan gondolták? Az elmúlt évekkel ellentétben idén nem volt egyébként sok olyan dal, amire határozottan rávágtam, hogy na, ezt neeeeee, de ez megérdemelte. Kicsit a 2011-es spanyol szám jutott róla eszembe, azt sem bírtam elviselni. :D Mondjuk csak félig Lucia Perez, a másik fele Michel Telo. :'D

Ez a gönc amúgy mi? :D Szerintem az ukrán csaj rucija volt eddig a legjobb.

Hollandia: A holland dal nagyon jól indul... csak aztán úgy is marad. Egyszerűen mérges vagyok, mert ebből sokkal többet, sokkal jobbat is ki lehetett volna hozni. Nem ad semmi extrát, ugyanaz a néhány hang végig. Monotonná, unalmassá válik tőle. Ezért rühellem a country-t. Nem lenne rossz, csak el tudtam volna viselni egy kis kreativitást.

A pasin a kalapot nem tudom mire vélni.

Montenegro: Ezt is a semmilyen mezőnydalok közé soroltam. Lassú...

A színpadképről annyit, hogy a koris csaj nagyon nagy ötlet, főleg, hogy ügyesen kivilágítják a nyomát, amerre siklik.

Magyarország: Jóóóóóóóóóóó volt ez. :D

A nemzeti döntőben is tetszett ez a szám, bár nem volt a kedvencem... Még mindig vérzik a szívem a New Level Empire-ért. Ugyanakkor szerintem András szépen megállta a helyét, jól énekelt.

Ezzel hallottunk minden versenyzőt ma este, indul a szavazás.

Szóóóóóval, ha rajtam múlna, az alábbi produkciókat juttatnám a szombati show-ba:

Észtország, Svédország, Ukrajna, Magyarország (na nem azért, mert minden szentnek maga felé húz a keze, hanem mert ebben a mezőnyben tényleg kiemelkedően az egyik legjobb dal a Running)

Huh, nem jött ki a tíz... :'D Azt hiszem, ez minősíti az idei verseny színvonalát... Sajnálom, hogy pont Dániában ilyen vérszegény a mezőny.

Nos, A rút kiskacsa balett- és mindenféle táncos feldolgozásban a színpadon a szavazás ideje alatt. Szedhetek magamra egy kis dán kultúrát. :'D

Na jó, legyen továbbjutó Örményország, Izland, Albánia (ezzel a dallamvezetéssel olyan, mint valami Disney-mese betétdala :'D), Oroszország, Hollandia és Montenegró is. Azt hiszem, ezzel kiraktam a tízet. :D

Visszaszámlálás... 5, 4, 3, 2, 1.

Cuki ez a helyes kis városnézés. :'DDDD

Koppenhága szép város. :D

Újabb rekord következik, megismerhetjük a legnagyobb válltöméseket.

És ebben a kategóriában is ki más győzhetne, mint a Jedward. :'DD

Igazán elképesztő. :D

Jönnek a továbbjutók, random sorrendben természetesen:

Montenegro - áldásom rá

Magyarország - woooo :D

Oroszország - áldásom rá (wow, micsoda fújolás :O)

Örményország - háááát, legyen...

Azerbajdzsán - ezzel kapcsolatban vegyesek az érzéseim

San Marino - ezzel kapcsolatban is :D

Ukrajna - na, ez az, jó dal :D

Svédország - reális

Hollandia - eh

Izland

Jaj, kiesett az észt dal. :( Pedig az tök jó. :(

Hát, mondjuk nagyobb részben egyetértek a bejutottakkal, mint amekkora százalékban nem. :D

Folyt. köv. csütörtökön. :D

Talkin' about gettin' old

Megvénültem, baszki.

Egy-két évvel ezelőtt még mindenki 16 évesnek nézett, ma meg elvittem a (megint -.-) beteg öcsémet az új gyerekorvoshoz, aki megkérdezte tőlem, hogy otthon akarok-e maradni vele táppénzen. Így péntek reggel negyed tízkor kellett pislognom kettőt, mire eljutott a tudatomig a kérdés.

Bakker, nyár végén, amikor életemben először betettem a lábam egy nemzeti dohányboltba (nem nekem kellett a cigi, barátnőmmel sétáltunk, ő vett magának), az eladó megkérdezte, hogy elmúltam-e már 18, és mikor igennel feleltem, gyanakodva méregetett. Ma meg kinézték belőlem, hogy van egy 8 éves kölköm.

Így múlik el a világ dicsősége.

Az orvos amúgy biztos azt hitte, hülye vagyok. :'D Mondott valamit, de halkan beszélt, és közben az asszisztensére figyeltem, úgyhogy nem értettem, mit mondott, ezért tök udvariasan megkértem, hogy ismételje meg, erre úgy rámdörrent, mint valami fogyatékosra, hogy vetkőztessem le a gyereket derékig. Majdnem kiszaladt a számon egy "jólvanmárbazdmeg".

Utána meg kellett két másodperc gondolkodási idő, mire ki tudtam nyögni, hogy nem megyek táppénzre, addig meg csak kamilláztam rá.

Úgyhogy biztos azt gondolta, nem is csoda, hogy fiatalon iskoláskorú gyerekem van; ha ilyen hülye vagyok, hogy egy egyszerű kérdést sem értek, nyilván annyi eszem se volt, hogy védekezzek. :'D

Btw, volt rajtam smink... fekete szemceruza és szempillasprál. Arra a következtetésre jutottam, hogy talán ezért tűntem nagykorúnak. :D

Na mindegy, meglepődtem, de azért valahol vicces volt. :D

A 2014-es DALok

Here we are again, ismét január van, ami azt jelenti, hogy megint elkezdjük az Eurovíziós válogatót. Idén is 30 dal küzd meg a jogért, hogy májusban Magyarországot képviselhesse az ESC-en Koppenhágában - hogy ez megtiszteltetés vagy átok, arról most inkább ne nyissunk vitát. :D

A héten egyébként megtörtént a sorsolás a dán fővárosban, így már azt is tudjuk, hogy a magyar induló az első elődöntő második felében lép majd színpadra.

De nem csak az elődöntők fellépési sorrendje dőlt már el, időközben az is kiderült, hogy a mi kis nemzeti döntőnkben ki mikor lép fel.

Január 25.
Marge – Morning Light
Group'n Swing – Retikül
Hien – The Way I Do
Szabó Leslie – Hogy segíthetnék?
Depresszió – Csak a zene
Extensive – Help Me!
Cserpes Laura – Úgy szállj!
Lil C – Break Up
Király Viktor – Running Out Of Time
Oláh Ibolya – Egy percig sztár

Február 1.
Muzikfabrik – This Is My Life
Vastag Tamás –  Állj meg világ (Miss One Smile)
Dér Heni – Ég veled
Kállay-Saunders András – Running
2Beat or Not 2Beat – Camon Babe (Meg akarom mondani)
Szécsi Saci&Böbe – Born To Fly
Belmondo – Miért ne higgyem
Bogi – We All
Joni – Waterfall
Polyák Lilla – Karcolás

Február 8.
Gájer Bálint – Elmaradt pillanatok
New Level Empire – The Last One
Pál Dénes – Brave New World
HoneyBeast – A legnagyobb hős
Mystery Gang – Játssz még jazzgitár
Fool Moon – It Can't be over
Knoll Gabi – Sweet Memories
BülBüls – Minden mosoly
Radics Gigi – Catch me
Király Linda – Everything

Meghallgattam a dalokat. Tapasztalat: hiányzik Puskás Peti. XD

Komolyra (rólam van szó, ilyen nincs, úgyhogy inkább fogalmazzunk úgy, hogy kevésbé komolytalanra) fordítva a szót: egyáltalán nem vagyok lenyűgözve. Amikor leültem végighallgatni a mezőnyt, arra gondoltam, hogy majd minden elődöntő dallistáján vastagon szedem azokat a számokat, amik tetszenek, de... végül csak egy esetben fogott a kurzorom. Az elmúlt másfél óra után nem tudok tömegesen megnevezni olyan dalokat a harmincból, amire azt mondanám, hogy el tudom képzelni Dániában.
Este nem leszek itthon, hogy lássam az első elődöntőt, de majd megnézem az ismétlést, a többit pedig valószínűleg élőben fogom követni - talán a színpadképpel együtt változik valamennyit a véleményem, de szimplán az audiók alapján az idei nemzeti válogató számomra óriási csalódás.

Jó, rávettem magam, hogy másodszor is végigmenjek a listán. Az első sokk után vannak azért olyanok, amik nem olyan borzalmasak, mint a többi, van a középmezőny, és van a legalja.
Jobbak: Extensive, Cserpes Laura, New Level Empire (magasan a legjobb szám szerintem a harmincból), Knoll Gabi, Pál Dénes (még mindig nem értem, miért van hanyatt esve mindenki a gyerek hangjától, a zene (és a szöveg) miatt soroltam ide), Joni (végül is eléggé tetszik, ahhoz képest, hogy lassú)
Futottak még: Bogi, Hien, Belmondo, Group'N'Swing, Kállay-Saunders András (jobb lehetne, ha végig olyan lenne, mint az első refrén alatt és a végén), HoneyBeast (az énekesnő hangja tetszetős, a szöveg nagyon troll xD de nem tetszik a hangszerelés), Marge, Polyák Lilla
Na ne!: 2Beat or Not 2Beat, Gájer Bálint, Fool Moon (a szövege nem rossz, még akár jó szám is lehetne, ha rendesen lenne hangszerelve), Dér Heni, Depresszió, BülBüls, Király Viktor, Király Linda, Mystery Gang, Muzikfabrik, Lil C (sok víz lefolyt a Dunán az X óta, de a gyerek még mindig irritál), Vastag Tamás (ejj, pedig a tavalyi bukta után reméltem, hogy idén végre normális számot hoz Tomika), Szécsi twins, Szabó Leslie, Radics Gigi (azt hiszem, tavaly eléggé kifejtettem, mit gondolok róla; azóta sem került közelebb a szívemhez a művészete :D), Oláh Ibolya

NAGYON kíváncsi vagyok, hogy miként alakul ez a verseny.

#JoinUs ;)

Happy New Year! :)

Hahó!

Bár állítólag totál nem cool ilyen óévbúcsúztató-újévköszöntő posztokat írni, engem hót nem érdekel, úgy döntöttem, alkotok valamit. :D

Hogy ihletet merítsek a poszthoz, megnéztem, hogy tavaly mi alapján írtam össze a listát, és már az első bekezdésben ért egy nagy meglepetés. :D Volt egy ilyen mondatom: "Bár nem hiszek az ilyen újévi fogadalom izében, vagyis inkább fogalmazzunk úgy, hogy hülyeségnek tartom, de az én újévi fogadalmam, hogy megpróbálom levetkőzni a szarkasztikus szemétládát, és kedvesebb leszek. :)" Shit, nem is emlékeztem, hogy írtam ilyet. xD Ebből kitalálhatjátok, hogy mennyire tartottam be. :D

Idén is kitűztem magamnak néhány célt, aztán hogy mi sül ki belőlük, majd meglátjuk jövő januárban - ha megérjük. :D De előbb nézzük 2013 fénypontjait!