Tick Tick Boom... "Új" szerelem =:)

Na tessék, ilyen az én formám... Megírtam egy bejegyzést arról, hogy mennyire szeretek egy bandát, és mire kitenném, közlik, hogy feloszlanak... Szépen vagyunk. -_-"


Itt a búcsúvideó, amit ma délután tettek ki, és amelynek érdekessége, hogy a végén van egy link... az oldalon egyelőre egy visszaszámláló van. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy ez most valami új projekt lehet-e, amin dolgoznak, vagy esetleg tök más... Nem tudom. :S Mindenesetre nagyon várom, hogy elérjük a nullát, és fény derüljön az igazságra. :D

 

De - hogy azért mégse érezzem úgy, hogy hiába dolgoztam - megmutatom, mi lett volna az eredeti posztom róluk. :D

Hellóhelló! :D

Bezony, ismét a férfiak vannak előtérben az életemben, és mindjárt kettő. :D És mit ad Isten? Ők is tesók. :D :D

Azért került idézőjelbe az "új" szó, mert annyira végül is nem újkeletű a dolog... Már egy jó ideje tudok róla, hogy ők vannak, és mit csinálnak, és eddig is bírtam őket, de csak egy-két hónapja vagyok komolyabban rájuk kattanva. :D

És akkor a lényeg: kik ők? :D

"I'm not a man, I'm a ManneQuin"

A két srác Daniel és Reuben Priddy, vagyis a ManneQuin. :D

Ha Reuben neve nem is, Dan-é ismerős lehet a JedHead-eknek: dolgozott már együtt az ikrekkel. Ő írta a Saturday Night-ot, a Tehcno Girl-t és a Celebrity-t a Victory-ra, ezen felül  a Lipstick társszerzője., és Reubennel közösen szerezték a Bad Behaviour-t.

Emelett srácok koncerteztek is együtt: a ManneQuin szórakoztatta a brit közönséget a Bad Behaviour és a Victory Turnékon, a koncertek szünetében. Amikor Bécsben szünet volt a koncert két része között, jobb híjján egymást néztük, a UK Tour állomásain azonban nem hagyták parlagon heverni a nagyérdemű figyelmét. Ekkor lépett színpadra a ManneQuin.

A srácok a Cheerios Childline Koncerten, tavaly novemberben

Dan ott volt az ikrekkel tavaly az Eurovízión, mint háttérénekes, egyébként pedig a Victory néhány dala alatt is hallható a hangja vokálosként.

És nagyon bírom bennük, ahogy kommunikálnak a fanokkal (akiket stílszerűen FanneQuin-nek hívnak :D). Például nézzétek meg a fészükre feltöltött fotók alatti hozzászólásaikat, mondjuk ITT vagy ITT. :D 

A srácok anyukája modell, az apukájuk pedig a zeneiparban tevékenykedett, szóval volt kitől örökölni a zenei vénát. :D Van egy lány tesójuk is, de róla nem tudok semmit.

Édesapjukat hosszú betegség után tavaly veszítették el, a hozzá fűződő érzéseiről írta Dan a Clouds című számot.

Mindketten több hangszeren játszanak, szerintem elég ügyesen. :) :D Szeretem a zenét, amit csinálnak. :)

Azt pedig külön imádom, amikor Dan az általa írt Jed-számokat nyomja. :D

 

Egyáltalán nem szerettem a You Da One-t Rihannától, de aztán hallottam a srácok verzióját, és most imádom. :) Mármint a feldolgozást. :D De miattuk már az eredeti verzió sem áll tőlem olyan távol, mint korábban. :)

Egy interjú a tavalyi Childline koncertről:

Jaj, nagyon szeretem ezt a két srácot. ♥♥ :) Olyan édik. :) És dupla az élvezet: nagyon vicces, ahogy diszkréten behallatszik a háttérből John ordibálása. xD

Ez a videó pedig kitűnően példázza Dan zsenialitását és sokszínűségét. :) Amúgy is mindig szeretem nézni, hogy készülnek a dalok a stúdiókban. :D Bár tök furcsa ilyen séróval látni őt. :D Nincs belőve úgy, mint a fotósorikon, vagy a koncerteken, és nincs benne a melír... :D Lezserül, kicsit van csak zselézve a teteje, meg az a szerkó... full "szomszédsrác" fíling... :D Nagyon édes. :)

És ami ezt a klipet illeti... hát, nagyon vicces. xDDDDDDDD Szakadtam rajta. x'DDDD De magát a dalt imádom. :)