Péntek 13.

Még azt mondják az emberek, hogy péntek 13. egy szerencsétlen nap... velem ma csudijó dolgok történtek. :D

Először is, 11 után pár perccel hívtak a szervízből, hogy elkészült a laptopom, ami nekem tökéletes volt, mivel pont elértem a deles vonatot. :D Alig vártam, hogy kész legyen a gép, és véget érjen a másfél-két hetes gép- és net-elvonás.

Az első pár nap komolyan kínszenvedés volt. Ha nem lett volna a mobilomon az ingyenes T-Mobile-os fácse, hát rég kihaltam volna.

Rémes érzés volt, hogy nem tudtam online lenni, nagyon nem tudtam magammal mit kezdeni. Próbáltam tévézni, de hiába van egy rakás csatorna, egyiken se találtam túl nézhetőt. Felüdülés volt elmenni a nőgyógyászhoz, másnap meg a madarasteszkóba vásárolni az ősökkel: legalább telt az idő, és nem itthon kellett basznom a rezet tehetetlenül.

De aztán rátaláltam a megoldásra, egy nagy kupac mindenféle cucc alján heverő DVD-lejátszó képében. :D Összedugtam, amit össze kellett, előszedtem az ezer plusz hat éve nem használt lemezeket, és nekiálltam filmezni. Így már elviselhetőbben telt az idő. :)

De a passiónak vége, kanyarodjunk vissza oda, h elkészült a gép. Ez volt az első jó dolog ma.

Amikor bevittem, azt mondták, ha nem lesz semmi extra gond vele, akkor hétezer lesz. Ehhez képest egy forintomba se került. :D Ismerem az egyik srácot, aki ott dolgozik, de nem gondoltam, hogy ingyen megcsinálják. De mindegy, örülünk neki. :D Ez volt a második jó dolog. :D

Miután végeztem az üzletben, a belváros felé indultam, kb. 10-15 perc alatt oda is értem a Media Markt-hoz. Míg a bejárat felé sétáltam, eldöntöttem, hogy ez az utolsó alkalom, hogy megnézem, van-e már Young Love; ha nem lesz, megrendelem bookline-ról, leszarom.

A bevásárlóközpontban rögtön a CD/DVD szekció felé vettem az irányt, ahogy mindig. Amikor beléptem a sorok közé, elkezdtem vizslatni a polcot, de nem láttam semmi bíztatót. Odasomfordáltam a J-s előadókhoz, és sokkot kaptam: a Victory és a Planet Jedward album borítója nézett vissza rám. O____o :D <33333

Ezt eléggé furcsának találtam, mivel a kiadó korábban azt mondta, hogy ezeket nem fogják fizikai hanghordozóként megjelentetni, csak iTunes-ról elérhetők. Juuuuujj, de nagyon örültem neki. ^.^ Az viszont furi volt, hogy YoLo-t nem láttam.... Akkor előredöntöttem a PJ-t, hogy lássam, mi van mögötte, és ott volt a Young Love. Annak a háta mögé is benéztem, és mégegyet találtam, de annak a háta mögött már nem tudom, mi volt, de nem Jedward. -.-

A felette lévő sorba is bekukucskáltam: a Victory mögött a Joe Jonas CD-k sorakoztak. -.-

Szóval volt a boltban összesen 1 db Planet Jedward, 1 db Victory és 2 db Young Love... De már ez is több, mint a semmi. :DDDDD ^.^ <33333

Fogtam a PJ-t, és egy rekesszel odébb tettem a polcon, hogy egyszerre látszódjon mindhárom album, előkaptam a mobilom, és remegő kezekkel gyorsan csináltam egy képet. :D Ezt a látványt meg kellett örökíteni. :D

Egyébként meg akartam csinálni, amit a srácok javasoltak twitteren: megfogni a Jed-lemezeket, és azokat rakni minden CD elé, hogy az egész polcon csak az látszódjon. :D De sajnos nem volt ehhez elég a rendelkezésre álló albumok mennyisége. -.- :D

Megnéztem a PJ hátulját a tracklist miatt, de ahogy sejtettem, a nemzetközi verzió volt az, nem az eredeti...

A Victory hátuljára is vetettem egy pillantást, és szerencsére az is a nemzetközi kiadás volt: a 15 számot tartalmazó. :)

Megnéztem az árakat, mindhárom négyezerhétszáz magyar forintba fájt.

Egy YoLo és egy Victory mindenképp kellett - a YoLo új, a Victory-t meg egyszerűen imádom - de a PJ-öt most nem vettem meg. Abból először az eredetit szeretném. :) A nemzetközi verzión arról csak 4 szám van, a többi 7 victory-s szám... abból meg épp venni készültem egyet. :D Sajnos annyira nem állok jól anyagilag, hogy kétszer vegyem meg gyakorlatilag ugyanazt. :D Majd ha lesz melóm, megrendelem külföldről a 2010-est (meg a single CD-iket is :D), és talán megveszem majd a 2011-es verziót is. Attól függ, mennyire leszek fangirl hangulatban. :D És hogy mennyi is lesz a fizetésem. XD Ez nem jó egyébként... olyan pénzt költök, ami meg sincs. xD Ilyet nem szabad csinálni, csak addig szabad nyújtózkodni, ameddig az ember takarója ér. ;) Legyen ez a tőlem kapott napi bölcsesség. :D

Igaz, 15 ezer volt nálam, és baromi jól jött, hogy a laptopért nem kellett fizetnem, szóval meg tudtam volna venni mindhármat, de próbálok spórolni, amin csak tudok, hogy HA - és nagyon feltételes módban beszélek - lesz koncert az ősszel Bécsben, vagy bármelyik viszonylag közeli városban, ne adj' Isten, Pesten, akkor el tudjak rá menni. :) Annyira megszerettem a cester bagázst a HLJ-s chat-en, muszáj velük találkoznom. ^.^ <333

Beletettem a kosárba a Victory-t és a YoLo-t, fájó szívvel búcsút mondtam a polcon hagyott 1 db Planet Jedward és YoLo CD-nek (btw, a PJ-öt a Victory megüresedett helyére tettem Joe Jonas elé xD :D), és arcomon hatalmas vigyorral indultam a kasszához, mit sem törődve a fura pillantásokkal, hogy "vajon minek örül ennyire ez az idióta?". :D Istenkém, ha tudták volna, mennyire vissza kellett fognom magam, hogy ne kezdjek el ott helyben sikítozva fangirlködni... :DD

Végül is sikerrel kifizettem a 9400-at a két CD-ért, és elindultam az állomásra, de a lemezeket nem tettem el a táskámba, gyönyörködtem bennük még egy picit út közben. ^.^ <333 Mire kiértem a parkolóból, rájöttem, hogy úgy nem tudok átcaplatni az egész városon, hogy álmatag arckifejezéssel és csorgó nyállal bámulom a borítókat, ezért végül is eltettem őket.

A vasútra kiérve leültem, mert még sok idő volt a vonatom érkezéséig. Első dolgom volt előszedni a CD-ket, hogy végre kinyissam a tokokat, és megcsodáljam a borítókat. :D

Először a Victory-t nézegettem meg. Ezerszer láttam már a képeket róla, mégis csodálattal töltött el. :) Egyszerűen nincsenek szavak, amikkel leírhatnám, mennyire imádom azt a lemezt. :)) Lehetetlen volna megszámolni, hányszor hallgattam végig az elmúlt egy évben. Nagyonsokszázszor. :) És még mindig nem unom. :)

Mikor végeztem vele, megnézegettem a YoLo-t is, majd bekapcsoltam a gépet. Szerencsére minden tökéletesen működik rajta. :) Elvittem magammal a netes usb-sticket, ott helyben fel is telepítettem a szükséges programot, és voila: online is voltam. :D

Hihetetlen, mennyire hiányzott a twitter és a tumb.

Először a srácok twittere ellen intéztem támadást, visszaolvastam azt a rengeteg tweetet, amiről lemaradtam a nethiányos hetek alatt. Ennek rendeltem alá mindent, hogy először el legyenek olvasva a fiúk bejegyzései. Utána telepítettem Operát, aztán megnéztem a mail-eket, felmentem fészre, ilyesmi. :D

Elröppent az idő, beért a vonat. Felszálltam, kezemben a bekapcsolt laptoppal, ledobtam magam az első ülésre, és kiírtam az első bejegyzésem twitterre. :D

Hazaérve finom kaja fogadott, az ősök pedig épp készültek lelépni valami távoli ismerősük temetésére, öcsém pedig kint randalírozott az udvaron, szóval egyedül voltam a lakásban, ami csak 1 dolgot jelenthetett: Victory ki a tokból -> be a lejátszóba -> hangerő up -> PARTYHARD!!! :DD

Ez már a nyolcadik jó dolog volt ma. :D

A harmadik az volt, hogy volt CD, a negyedik az, hogy ráadásul nem is csak a YoLo, így legalább a Victory-t sem külföldről kell beszereznem, az ötödik az, hogy működik rendesen a gép, a hatodik, hogy online lehetek, a hetedik, hogy olyan ebéd van, amit én is megeszek, a nyolcadik, hogy üres a lakás és üvölthet a zene. :DDDDD

Mire végeztem a kínai tésztám belapátolásával, a lejátszóban is az uccsó szám pörgött. :)

Szóval azt hiszem, ez egy eredményes, szupercool, és szerencsés nap volt. :) Aki fél a péntek 13-tól, az hülye. :D