Felhívom kedves olvasóim figyelmét, hogy a következő sorok egyes mondatai megzavarhatják a nyugalmat, ezért a normálisoknak az olvasást csak hibbant felügyelete mellett ajánlom! xD
Éjfélkor vagy egykor értem haza, nem emlékszem pontosan. Mindenesetre elkezdtem megnézni a felvételt az esti meccsről, ahol a spanyolok játszottak a legjobb 4 közé jutásért. 2kor v 3kor még fent voltam, erre sem emlékszem, és abszolút nem számítottam rá, h elalszom, de a biztonság kedvéért bekapcsoltam az ébresztőt 5re, h elérjem a 6ost. Ezzel szemben úgy bekómáltam, h vmikor fél8 felé ébredtem fel, és totál elkeseredtem, h ma sem fogok World Series-ezni, de Kathy (imádom :)) rávett, h menjek (sokáig azért nem kellett győzködnie :D)
Őt sem akartam cserben hagyni, hisz előző este chateltünk fészen mielőtt elindultam, és megígértem neki, h 1ütt megyünk, betámadjuk Costát, és lesz vele közös kép :) Plusz rohadtul utáltam volna magam, ha ezt a napot is kihagyom :S
Így hát felkerekedtem, összekészülődtem, és felültem a 9es vonatra, ami valójában 8.58-as, kb. 10re fent voltam a Déliben, metróval elmentem a Stadionokig, ahol Kathy már várt rám. Átbattyogtunk a buszmegállóba, a full tömött buszon, ahol egy hajszálat nem lehetett volna elejteni, úgy tele volt, kizötykölődtünk a pályára, miközben tök jól eldumálgattunk. :)
Mikor megérkeztünk, első utunk a paddockba vezetett, ahol beálltunk (legyünk őszinték - előrefurakodtunk) a sorba a bokszutca nyitására váró nem kis mennyiségű ember közé. Várakoztunk elég sokat, nekem már akkor fájt a derekam, de egyszer csak kinyitották azt a fránya kaput. :D Uccu neki, azonnal elrajtoltunk, külső íven szépen elzúztunk mindenki mellett, és amíg feltorlódtak a látogatók az első két csapat pilótái előtt, mi már árkon-bokron túl jártunk, a box felénél, és az Epsilon Euskadi bázisa előtt toporogtunk, Albert Costára várva, ahol akkor még csak a FR 2.0-ban szereplő, szintén spanyol Genís Olivé ücsörgött nagy magányosan. Tőle is kértem volna szívesen aláírást (már csak azért is, mert vér ciki volt, h csak ácsorgunk ott, és baszunk odamenni), de annyira izgultam Bert miatt, h nem tudtam volna megszólalni.
Aztán egyszercsak megjelent Ő... a maga kb 165 centis valójában xD (a weboldala szerint 172). Nagyon viccesen nézett ki, de halál édesen abban a piros napszemcsiben xD Engem sokkolt a látvány és a tudat, úgyh Kathy ragadta meg az irányítást, és mikor leült, és kezébe vette a filcet, rögtön megkérdezte, h "take a photo?" xD Rögtön rábólintott a dologra, de azt nem értettem, mit motyogott az orra alatt :) elkészítettem a képet, majd odanyújtottam aláírásra a cukcsi micimackós füzetem xD Vagy először odamentem aláírásért, és a csapatos szórólapos-poszteres cuccért nyúlt, mikor Kathy leszólította, és a kép után írta alá a füzetet, már nem is emlékszem, azt se tudtam, hol vagyok xD Teljesen meg voltam illetőde, nagyon izgultam és zavarban voltam. Ezért volt az, h pont elfordultam, mikor karolt volna át engem is, nyilván azt gondolta, h most Kathy készít képet rólunk (ami nekem eszembe se jutott - hát igen, a gyakorlat), és nem is lett volna ellenemre, csak mikor visszaadta a füzetem, elmotyogtam egy "thank you very much"-t meg egy "good luck"-ot, amit egy "thank you"-val, nyugtázott, az elfordulást pedig egy vállrándítás-szerűséggel, majd visszaült, mert közben lassan érkezett a nép, akik rájöttek, h Ricciardonál és Hartley-nál most nem lesz szerencséjük - vagy baromi ügyesek voltak, és ilyen gyorsan végeztek. xD
Elindultunk, Kathynek pedig mi volt az első mondata? "Tök kemény a mellkasa!" XD Megkérdezte, nem éreztem-e, milyen jó illata van, de nem, én annyira nem voltam hozzá közel. Elmondta, h csak belesimult az ölelésbe, bár vissza akart ölelni, s azt is fontolgatta, h megfogja a seggét, nem sikerült, nem fért el a keze xD Javasoltam, h akkor tapogatózzon elöl, ahol van hely xD
Hamarosan visszatértünk, és készült kép Kathyről Genís Olivé-vel is :) Aranyos srác ő is, átkarolta, feltartva hüvelykujját :) :D Sztem édi volt, Kathynek azonban rosszul esett, h a fiúnak le kellett hajolnia hozzá xD
Hamarosan zárt a boksz, mi pedig a paddockban néztünk szét, majd felültünk a célegyenesben a főtribünre, természetesen Albert boxával szembe xD A pitwall és az a hülye plexi gátolta a kilátást, de azért próbáltuk követni az ott zajló eseményeket. Albert 12.20kor elindult a boxból, és abba az épületbe ment be, amelynek oldalán a "walkway&toilet" felirat volt olvasható - na, onnantól kezdve azt lestük, mikor jön vissza, de azért elütöttük az időt várakozás közben: azt találgattuk, vajon kaksizik, vagy az egyik csajt ölelte át a kelleténél szorosabban? xD A választ mindenki adja meg magának, mi már soha nem fogjuk megtudni, mi történt ott...
12.24-kor tért vissza, hamarosan teljesen beöltözött az overálba, és már a bukó is rajta volt. Láttuk, amint beszáll a kocsiba, miután "elrendezte a dolgokat" középtájon. xD
E közben a Renault F1-es bemutatója zajlott a pályán, a levegőben pedig egy veterán utasszállító gép húzott el többször a paddock és a célegyenes fölött, elképesztően alacsonyan. A kínai fiú rótta a köröket a gépcsodával, miközben szokás szerint a hideg futkosott a hátamon, a karomon és mindenemen a csodálatos hangtól :) Mikor a látványosság véget ért, elkezdtek felbőgni a motorok (újabb hidegrázás), és sorban álltak ki az autók, a 3.5-ös széria rajtjáig ugyanis már csak percek voltak hátra. Már a griden álltak a kocsik, a kivetítőn láttuk, h a kamera Albertet veszi, aki integetett, és puszit küldött a nézőknek :) Nagyon ari volt :)
A rajtrácson a szpíkerek felkerekedtek, és kérdezték Pentust, ő azonban már nagyon koncentrált (de tömören azért válaszolt), majd Costához léptek, azzal, h "just one question" :D Bukón keresztül nem sokat értettem, eléggé motyogósra sikerült (bennem totál egy Räikkönen-interjú benyomását keltette xD). A kommentátor azonban fordított: Costa Pentussal ellentétben "szóvirágokkal fejezte ki magát", üdvözölte Magyarországot, a magyar közönséget és a szurkolóit, és elmondta, hogy a második hely nagyon jó, és arra fog törekedni, hogy lerajtolja Pentust, és megnyerje a versenyt - már ez önmagában tapsot váltott ki belőlünk, a Costa B-közép két legfanatikusabb tagjából, nem jelentett gondot megismételni, mikor a bemondó nagy tapsot kért a szimpatikus Albert Costának :) :D A honlapján látható egy kép, amint a verseny előtt egy papírt szorongat, mint mikor bajnok lett, és megköszönte a csapat munkáját, vagy mint anyák napján, de most nem a "happy mum's day" felirat díszelgett rajta :)
Nagyon édes dolog volt tőle. :) Az is elhangzott róla a kommentátor jóvoltából, hogy élete első gokart versenyén agyba-főbe verte a sokkal tapasztaltabb gyerekeket, és hogy a karrierje megtorpanni látszott, mivel nem elég a tehetség: pénz is kell, ami neki nem volt, de motorversenyző bátyja, Lluís felhívta az Epsilon főnökét, hogy próbálja ki a gyereket, hátha beválik. Hát, annyira bevált, hogy tavaly ő lett a 2.0 bajnoka! :)
Bert végül nem tudott előzni a rajnál, de szépen tartotta a második helyét. Igaz, a kiállások miatt egy kicsit visszaesett, de mikor mindenki átesett a kötelező kerékcserén, visszaállt a második helyre, ami nem is került veszélybe, így ő lett a legjobban szereplő újonc is a futamon. :) Azt már csak csendben merem hozzátenni, hogy akárhányszor elhúzott a célegyenesben, Kathyvel megtapsoltuk, én néha még húúúú-ztam is egyet-egyet xD A versenyt piros zászlóval megszakították úgy másfél perccel a vége előtt, mert Hartley autója megdöglött, és elég csúnyán állt meg a pályán, s mert a SC-t beküldeni nem volt értelme, itt ért véget a futam.
Kathyvel átmentünk a tribün másik végére, a dobogóval szembe, hogy lássuk a díjkiosztót, amit szintén végigtomboltunk :D Mikor átvette a serleget, a fejünk fölé emelt kézzel tapsoltunk, és kiabáltunk, h "Albeeeeert" :D xD Nem nézhettek minket tök hülyének a körülöttünk lévők... xD Ő pedig a szomszédos tribünre mutogatott, valószínűleg a spanyol zászlót lobogtató Noncsiéknak xD Az kééész volt, h pezsgőzéskor nem versenyzőtársainak ugrott neki, hanem a dobogó mellett pózolgató minirucis csajnak xD Szegény, hiába futott, amerre látott, a végzete - ez esetben a pezsgő és Albert - elől nem volt menekvés. xDxD (vannak erről vicces képek :D)
Ugyanonnan néztük végig a Sport Show-t, majd újabb útra indultunk a paddockban. :D
Jártunk-keltünk, múlattuk az időt, F1es kocsival fotózkodtunk, miegymás, egyszercsak Kathy gondolt egyet, és javasolta, nézzünk el az Epsilon felé, hátha látjuk megint Őt. :) Felmerült bennem, hogy ha esetleg összefutnánk, gratulálhatnánk neki a trófeák begyűjtéséhez.
Albert vs. Kathy&brigcs, csapó 2 xD
Tébláboltunk egy kicsit, tettünk egy kört, majd visszatértünk az Epsilon motorhome-ja elé (vagiznak a srácok, csak nekik van home-juk :P xD). Az épülettel szemben, a kamion árnyékában állva fürkésztük a környéket, mikor láttuk, h a csapat egyik munkatársa ott pakolászik. Ezúttal nem túl hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, h megkérdezzük, merre van Bert, így elindultunk a pasi felé, s út közben Kathy eldöntötte azt is, h én fogok beszélni, mert szerinte én tudok angolul. xD Végül tettünk felé pár tétova lépést, Kathy megkérdezte, h készen állok-e, egy nagy levegő után összeszedtem magam, bólintottam, majd megszólítottuk. Feltettem az "Is Albert here yet?" kérdést (remélem, van értelme xD), mire a férfi azt mondta: Albert.....(nagyon hadart, ezt a pár szót nem értettem) one moment. Kathyvel visszahúzódtunk az árnyékba, a kamion elé, a fickó pedig másodpercig rendezgetett még valamit, majd bement a home-ba. Mi teljesen készen voltunk, h "Úristen, most ki fogja hívni nekünk?" De jó fej... Azzal viccelődtünk, h biztos ilyeneket mond neki: "hallod, Albert, van itt két két hülye kis picsa, téged keresnek..."xD Aztán leesett, h újra találkozni fogunk vele... Albert ki fog jönni hozzánk? Megint totál bepánikoltam, nagyon izgultam. Mondtam Kathynek, h Vele ő beszél, mert én kérdeztem a szerelőt. xD Gondoltam, dolgozzunk munkamegosztás szerint, de ő nem értett velem egyet. xD Közben próbáltuk megbeszélni a mondatot, amivel gratulálunk, valahogy úgy hangzott "we just would like gratulation for you" (nem tudom, van-e értelme xD). Pár percig tanakodtunk, izgulgattunk, míg kinyílt az ajtó, és kilépett rajta a pilóta. :) KIJÖTT NEKÜNK A HOME-BÓL! :D Hát mi ez, ha nem jófejség? :D Először, mikor oda néztem, csak azt láttam, h van a lépcsőn egy baromi szőrös lábszár XD Mikor feljebb emeltem a tekintetem, és felfogtam, h kihez tartozik, megint totál lefagytam, gyorsan dobogott a szívem, remegtem, és levegő szűkében voltam. xD Albert lejött a lépcsőn, és nézett kérdőn, h miért hagyta maga mögött a légkondis home-ot, ha nincs is ott senki. Csak bámultam rá, mint egy totál idióta, miközben kb. olyan fejet vágtam, mint egy gyp-s, Kayhy pedig finoman húzni kezdett, h "gyere már!" Valahogy odatámolyogtam Hozzá Kathy oldalán, tartva az iménti fejszerkezetet. Míg odaértünk, Kathy odaszólt nekem, h "te beszélsz, mert te tudsz angolul", visszaszóltam neki, h "nem, te", le nem véve Róla a szemem. Odaértünk hozzá, megálltunk előtte, és csak néztünk egymásra, mint örömlány az üdülési csekkre, hogy KAP-ot idézzem. Én még mindig ugyanolyan idióta arckifejezéssel csak néztem Rá, Albert nézett Kathyre, Kathy pedig hol a srácra, hol rám, várva, h megszólaljak, és előadjam a begyakorolt kis mondatunkat. Én csak néztem, mint egy hülye, kezdett kínossá válni a csönd, ránéztem Kathyre, hogy miért nem mondja, amit megbeszéltünk, de mikor láttam, h ő is csak néz, azon voltam, h akkor elmondom én, ám mikor nyitottam volna a számat, Kathy végül megszólalt. Kergetőztek a szavak a fejében, de nem jutott eszébe a mondat, ezért csak annyit mondott: "gratulation!" XDXDXD Albert édes volt, elmosolyodott, a (tök kemény) mellkasára tette a kezét, kicsit meghajolt, miközben megköszönte, majd megkérdezte, h szeretnénk-e képet. xD
Párbeszédes formában kb. így nézett ki a történet:
/kilép Albert/
brigcs: ...
Kathy: Gyere már!
brigcs: ...
Kathy: Te beszélsz, mert te tudsz angolul!
brigcs: ... Te!
/megállunk Előtte/
brigcs: ...
Kathy: ...
Albert: Hmm?
brigcs: ...
Kathy: Gratulation!
Albert: Thank you! Photo?
xD
Utána röhögtünk, hogy milyen kis exhibicionista :D Az első szava, hogy lefotózzuk-e :D De utólag visszagondolva, logikusnak tűnik a kérdés, tekintve, hogy mindketten fényképezővel a kezünkben álltunk ott xD Nyilván ahhoz van hozzászokva versenyhétvégéken, h ha géppel mennek oda hozzá, képet szeretnének.
A "Photo?" kérdésre Kathy rögtön aktivizálta magát, beállt Albert mellé, én pedig elkészítettem a képet. Megint indultam volna, Bert pedig megint arra számított, h velem is pózolni kell. xD Kathy mondta, h menjek már oda, amit én egy enyhén nyafis "de én nem vagyok fotogén!" motyogás közben teljesítettem is. Mikor odaálltam mellé, átkarolt, és ahogy hozzáért a karom a testéhez, az első dolog, ami eszembe jutott, az volt: "basszus, Kathynek igaza volt, tényleg baromi kemény a mellkasa!" xD
Elkészült a kép - baromi hülye fejet vágok rajta, mint minden képen, de Albert aranyosan mosolyog :) - megköszöntük szépen, indulóban pedig láttuk, h rászabadítottuk a poklot, mert már egy kisebb tömeg verődött össze rá várva... Megzavartuk szegény pihenését, és nem csak velünk kellett foglalkoznia, hanem még egy csomó emberrel is... Biztos utált minket érte xD
A paddock hátrébb eső része felé indultunk tovább, a 2.0 verseny vége után álltak be a kocsik a parc fermé-be, azokat fotóztam, (meg a pilótákat) míg Kathy telefonált. Az árnyékban kapkodtuk a levegőt az iménti kis kalandunk után, és nagyon nevettünk. Roppant humorosnak és cikinek találtuk, h kihívtuk azért, h "gratulations" xD De örültünk, mert nekem is lett vele képem, Kathynek pedig már kettő is :D Juppíí :) :D
Elindultunk, h leüljünk a tribünre, és amikor haladtunk előre a paddockban, az Epsilonos sátorban meglátta Bertet, aki végig minket nézett, míg elsétáltunk. Sztem két lehetőség van, h mire gondolt közben.
1. "Ki volt az a hülye, aki ezeket kiengedte Lipótmezőről? Nagyon gyorsan vissza kell őket zárni!"
2. "Hmmm... Sunáznám!" xD
Hogy a kettő közül melyik valós, sajnos nem fogjuk megtudni.
A 2.0ás verseny vége után megszaporodtak a széria pilótái a környéken, így teljesíthettük tanya kérését, és szereztünk neki aláírást Aaro Vainio-tól. :) Mielőtt odamentünk, Kathy már készített néhány képet, egy bizonyos testrészét helyezve a képek középpontjába xD Valamelyik képen majdnem csak a segge látszik xD
Szóval visszamentünk a tribünre, néztük a Trophy-s versenyt, aztán tettünk még egy kört a paddockban, de már pakoltak össze, a cuccok egy része már a kamionokban volt. Az egyik szerelő szedett szét vmi csomagolóanyagot, én meg nem fértem el mögötte, mert sokan tartottak az ellenkező irányba, így kicsit összeütköztünk. Kathy mondta, h mindjárt összecsomagol a srác, mire azt feleltem, h nem baj, csak pakoljon el, van a hátizsákomban egy szelet csoki, egy zacskó gumicukor, két szendvics, fél liter ásványvíz, és fél üveg ice-tea, kiböjtölöm az időt a következő futamig, legalább ottleszek. :) Aztán leesett, h a következő verseny szeptemberben lesz, két hónapot pedig nem tudok kiböjtölni két szendviccsel xD
Még megnéztük az extrém kerékpáros bemutatót, majd a bajnokok szoborparkját, ezt követően pedig elhagytuk a pályát :( A szobroknál jött mögöttünk egy 3 tagú kis csapat, és mondta a nő, h Hamilton mennyire hasonlít, h ilyen fekete xDxD Kathyvel összenéztünk és próbáltunk feltűnésmentesen röhögni, majd így szóltam: ez a nap beszólása, a "gratulation" a nyomába se ér. xD
A buszon visszafelé ESDM-et hallgattunk, a Délibe visszaérve pedig még volt a vonatomig röpke háromnegyed óránk, de nem unatkoztunk - pózerkedtünk :D Készült pár érdekes fotó, de megegyeztünk, h ezt nem mutatjuk meg senkinek xD Ez a mi titkunk marad :D
Nagyon sajnálom, h szombaton nem voltam, ahogy azt is, h már vége :( Nagyon remélem, h jövőre is lesz nálunk futam (a 135.000 látogató azért elég érv a folytatásra), alig várom már, h újra beszippantson a WSR különleges atmoszférája :) Ha Albert marad, remélhetőleg megint találkozunk vele :) Addigra meg kellene tanulnom angolul (vagy spanyolul), akkor talán nem csak néznék, mint a hülye :D Fantasztikus volt, és nagyon várom a következőt! :)
ITT megnézhetitek az aláírást, amit Berttől kaptam :)
Albert vs. Kathy&brigcs, csapó 2 xD
Tébláboltunk egy kicsit, tettünk egy kört, majd visszatértünk az Epsilon motorhome-ja elé (vagiznak a srácok, csak nekik van home-juk :P xD). Az épülettel szemben, a kamion árnyékában állva fürkésztük a környéket, mikor láttuk, h a csapat egyik munkatársa ott pakolászik. Ezúttal nem túl hosszas tanakodás után úgy döntöttünk, h megkérdezzük, merre van Bert, így elindultunk a pasi felé, s út közben Kathy eldöntötte azt is, h én fogok beszélni, mert szerinte én tudok angolul. xD Végül tettünk felé pár tétova lépést, Kathy megkérdezte, h készen állok-e, egy nagy levegő után összeszedtem magam, bólintottam, majd megszólítottuk. Feltettem az "Is Albert here yet?" kérdést (remélem, van értelme xD), mire a férfi azt mondta: Albert.....(nagyon hadart, ezt a pár szót nem értettem) one moment. Kathyvel visszahúzódtunk az árnyékba, a kamion elé, a fickó pedig másodpercig rendezgetett még valamit, majd bement a home-ba. Mi teljesen készen voltunk, h "Úristen, most ki fogja hívni nekünk?" De jó fej... Azzal viccelődtünk, h biztos ilyeneket mond neki: "hallod, Albert, van itt két két hülye kis picsa, téged keresnek..."xD Aztán leesett, h újra találkozni fogunk vele... Albert ki fog jönni hozzánk? Megint totál bepánikoltam, nagyon izgultam. Mondtam Kathynek, h Vele ő beszél, mert én kérdeztem a szerelőt. xD Gondoltam, dolgozzunk munkamegosztás szerint, de ő nem értett velem egyet. xD Közben próbáltuk megbeszélni a mondatot, amivel gratulálunk, valahogy úgy hangzott "we just would like gratulation for you" (nem tudom, van-e értelme xD). Pár percig tanakodtunk, izgulgattunk, míg kinyílt az ajtó, és kilépett rajta a pilóta. :) KIJÖTT NEKÜNK A HOME-BÓL! :D Hát mi ez, ha nem jófejség? :D Először, mikor oda néztem, csak azt láttam, h van a lépcsőn egy baromi szőrös lábszár XD Mikor feljebb emeltem a tekintetem, és felfogtam, h kihez tartozik, megint totál lefagytam, gyorsan dobogott a szívem, remegtem, és levegő szűkében voltam. xD Albert lejött a lépcsőn, és nézett kérdőn, h miért hagyta maga mögött a légkondis home-ot, ha nincs is ott senki. Csak bámultam rá, mint egy totál idióta, miközben kb. olyan fejet vágtam, mint egy gyp-s, Kayhy pedig finoman húzni kezdett, h "gyere már!" Valahogy odatámolyogtam Hozzá Kathy oldalán, tartva az iménti fejszerkezetet. Míg odaértünk, Kathy odaszólt nekem, h "te beszélsz, mert te tudsz angolul", visszaszóltam neki, h "nem, te", le nem véve Róla a szemem. Odaértünk hozzá, megálltunk előtte, és csak néztünk egymásra, mint örömlány az üdülési csekkre, hogy KAP-ot idézzem. Én még mindig ugyanolyan idióta arckifejezéssel csak néztem Rá, Albert nézett Kathyre, Kathy pedig hol a srácra, hol rám, várva, h megszólaljak, és előadjam a begyakorolt kis mondatunkat. Én csak néztem, mint egy hülye, kezdett kínossá válni a csönd, ránéztem Kathyre, hogy miért nem mondja, amit megbeszéltünk, de mikor láttam, h ő is csak néz, azon voltam, h akkor elmondom én, ám mikor nyitottam volna a számat, Kathy végül megszólalt. Kergetőztek a szavak a fejében, de nem jutott eszébe a mondat, ezért csak annyit mondott: "gratulation!" XDXDXD Albert édes volt, elmosolyodott, a (tök kemény) mellkasára tette a kezét, kicsit meghajolt, miközben megköszönte, majd megkérdezte, h szeretnénk-e képet. xD
Párbeszédes formában kb. így nézett ki a történet:
/kilép Albert/
brigcs: ...
Kathy: Gyere már!
brigcs: ...
Kathy: Te beszélsz, mert te tudsz angolul!
brigcs: ... Te!
/megállunk Előtte/
brigcs: ...
Kathy: ...
Albert: Hmm?
brigcs: ...
Kathy: Gratulation!
Albert: Thank you! Photo?
xD
Utána röhögtünk, hogy milyen kis exhibicionista :D Az első szava, hogy lefotózzuk-e :D De utólag visszagondolva, logikusnak tűnik a kérdés, tekintve, hogy mindketten fényképezővel a kezünkben álltunk ott xD Nyilván ahhoz van hozzászokva versenyhétvégéken, h ha géppel mennek oda hozzá, képet szeretnének.
A "Photo?" kérdésre Kathy rögtön aktivizálta magát, beállt Albert mellé, én pedig elkészítettem a képet. Megint indultam volna, Bert pedig megint arra számított, h velem is pózolni kell. xD Kathy mondta, h menjek már oda, amit én egy enyhén nyafis "de én nem vagyok fotogén!" motyogás közben teljesítettem is. Mikor odaálltam mellé, átkarolt, és ahogy hozzáért a karom a testéhez, az első dolog, ami eszembe jutott, az volt: "basszus, Kathynek igaza volt, tényleg baromi kemény a mellkasa!" xD
Elkészült a kép - baromi hülye fejet vágok rajta, mint minden képen, de Albert aranyosan mosolyog :) - megköszöntük szépen, indulóban pedig láttuk, h rászabadítottuk a poklot, mert már egy kisebb tömeg verődött össze rá várva... Megzavartuk szegény pihenését, és nem csak velünk kellett foglalkoznia, hanem még egy csomó emberrel is... Biztos utált minket érte xD
A paddock hátrébb eső része felé indultunk tovább, a 2.0 verseny vége után álltak be a kocsik a parc fermé-be, azokat fotóztam, (meg a pilótákat) míg Kathy telefonált. Az árnyékban kapkodtuk a levegőt az iménti kis kalandunk után, és nagyon nevettünk. Roppant humorosnak és cikinek találtuk, h kihívtuk azért, h "gratulations" xD De örültünk, mert nekem is lett vele képem, Kathynek pedig már kettő is :D Juppíí :) :D
Elindultunk, h leüljünk a tribünre, és amikor haladtunk előre a paddockban, az Epsilonos sátorban meglátta Bertet, aki végig minket nézett, míg elsétáltunk. Sztem két lehetőség van, h mire gondolt közben.
1. "Ki volt az a hülye, aki ezeket kiengedte Lipótmezőről? Nagyon gyorsan vissza kell őket zárni!"
2. "Hmmm... Sunáznám!" xD
Hogy a kettő közül melyik valós, sajnos nem fogjuk megtudni.
A 2.0ás verseny vége után megszaporodtak a széria pilótái a környéken, így teljesíthettük tanya kérését, és szereztünk neki aláírást Aaro Vainio-tól. :) Mielőtt odamentünk, Kathy már készített néhány képet, egy bizonyos testrészét helyezve a képek középpontjába xD Valamelyik képen majdnem csak a segge látszik xD
Szóval visszamentünk a tribünre, néztük a Trophy-s versenyt, aztán tettünk még egy kört a paddockban, de már pakoltak össze, a cuccok egy része már a kamionokban volt. Az egyik szerelő szedett szét vmi csomagolóanyagot, én meg nem fértem el mögötte, mert sokan tartottak az ellenkező irányba, így kicsit összeütköztünk. Kathy mondta, h mindjárt összecsomagol a srác, mire azt feleltem, h nem baj, csak pakoljon el, van a hátizsákomban egy szelet csoki, egy zacskó gumicukor, két szendvics, fél liter ásványvíz, és fél üveg ice-tea, kiböjtölöm az időt a következő futamig, legalább ottleszek. :) Aztán leesett, h a következő verseny szeptemberben lesz, két hónapot pedig nem tudok kiböjtölni két szendviccsel xD
Még megnéztük az extrém kerékpáros bemutatót, majd a bajnokok szoborparkját, ezt követően pedig elhagytuk a pályát :( A szobroknál jött mögöttünk egy 3 tagú kis csapat, és mondta a nő, h Hamilton mennyire hasonlít, h ilyen fekete xDxD Kathyvel összenéztünk és próbáltunk feltűnésmentesen röhögni, majd így szóltam: ez a nap beszólása, a "gratulation" a nyomába se ér. xD
A buszon visszafelé ESDM-et hallgattunk, a Délibe visszaérve pedig még volt a vonatomig röpke háromnegyed óránk, de nem unatkoztunk - pózerkedtünk :D Készült pár érdekes fotó, de megegyeztünk, h ezt nem mutatjuk meg senkinek xD Ez a mi titkunk marad :D
Nagyon sajnálom, h szombaton nem voltam, ahogy azt is, h már vége :( Nagyon remélem, h jövőre is lesz nálunk futam (a 135.000 látogató azért elég érv a folytatásra), alig várom már, h újra beszippantson a WSR különleges atmoszférája :) Ha Albert marad, remélhetőleg megint találkozunk vele :) Addigra meg kellene tanulnom angolul (vagy spanyolul), akkor talán nem csak néznék, mint a hülye :D Fantasztikus volt, és nagyon várom a következőt! :)
ITT megnézhetitek az aláírást, amit Berttől kaptam :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése